Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Aradi Gábor: Fejezetek Tolna megye két világháború közötti idegenforgalmából

Aradi Gábor:

FEJEZETEK TOLNA MEGYE KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDEGENFORGALMÁBÓL

Az idegenforgalom-elmélet az idegenforgalommal kapcsolatos tevékenységeket két nagy csoportra, hivatásturizmusra és szabadidős turizmusra osztja. A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttesét, míg a szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívüli szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összességét jelenti. Az előbbi körébe tartozik többek között a konferenciaturizmus, kiállítások látogatása. Az utóbbi magában foglalja a természetjárást, a különféle túrákat (pl. gyalogtúra, kerékpártúra, vízitúra, lovas túra), az üdülőturizmust, vallási turizmust, a sportturizmust.1 Tolna megyében, a címben jelzett időszakban szinte mindegyik csoportra találunk több-kevesebb példát, melyeket a korszak idegenforgalmát meghatározó országos célkitűzések és szervezeti keretek ismertetésével együtt mutatok be tanulmányomban.

A trianoni békeszerződés által megcsonkított Magyarország számára fontossá vált a modern gazdasági ágazatok, így az idegenforgalom fejlesztése. Ebben a korábbinál nagyobb szerepet vállalt az állam.

Különös fontosságot tulajdonított annak, hogy a Trianon után elveszett fürdők egy részét pótolják. ,, Ezzel elérhetnénk azt, hogy a közönség egy része, amelyet a saját nyaralóhelyeink kezdetlegessége kényszerít arra, hogy nyaralás céljából a külföldi különösen osztrák helyeket keresse fel,... a nyaralóhelyek

1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Turizmus

.

579