Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Hegedűs Gyula: A pincehelyi kórház története

áldozatok között jelentős volt az egészségügyiek száma is, kik vagy a harctéren vagy a hátországban estek el szolgálatuk végzése közben. A hiányos műszerpark pótlására nem volt lehetőség. Mindezek mellett a gyógyszerellátásban is zavarok mutatkoztak.

Az 1950-es évek elején Tolna megyében egyetlen kórház állt a betegek rendelkezésére, a Szekszárdi Megyei Kórház, melyet ! 801-ben létesítettek, és az akkori Ferenc Ispotály 12 ággyal kezdte meg működését. Bár másfél évszázad alatt ez az intézmény sokat fejlődött, egyedül képtelen volt ellátni a 269 000 tolnai lakost.

Valamit tenni kellett annak érdekében, hogy az ellátás javuljon. Országosan különösen vidéken volt rossz a helyzet. Bár 1947- ben tizenháromezerrel nőtt a kórházi ágyak száma, de még mindig nem értük el a háború előtti időszak ágyszámát. Elhagyott, átalakított kastélyokból létesültek új kórházak, pl. Tatán, Körmenden stb., de ez nem volt elegendő. 1950-ben már újra elértük az ötven- ezres ágyszámot, de a kórházak területi elosztása nagyon kedvezőtlen volt. Ugyancsak ebben az évben jött létre az Egészségügyi Minisztérium, melynek irányításával keresték a megoldásokat.1

Megyénk szerencsés helyzetben volt. Pincehelyen állt egy elhagyott apácazárda, mely alkalmasnak látszott bizonyos átalakítások után kórház létesítésére. Ez a vastag falakkal bíró földszintes kúriaszerű épület a XIX. század közepe táján épült. A ma még élő nyolcvan éven felüli öregek még emlékeznek arra, hogy gyermekkorukban az épületet körülvevő nagy kertben szoktak játszani. Szőke Anna egykori nővér mondta, hogy a kertet Csiky-kertnek hívták Annus néni a sebészeten volt nővér több évtizeden át, de túl a nyolcvanon, emlékezete még biztos pont.

Erről a kúriaszerű, nádtetős, közművesítés nélküli épületről akkor még senki nem gondolta, hogy valamikor ez az épület lesz a kórház alapja. Az épületet Erdélyi Sándor budapesti ügyvéd, egykor szociáldemokrata országgyűlési képviselő vásárolta meg.

1938-ban rekonstruáItatta és bővítette. A régi épületre emeletet építtetett, az udvaron artézi kutat fúratott és ebből a kútból vizet vezetett a házba, melyben már akkor több fürdőszobát építettek. Biztosították az épület hideg-meleg vízellátását.

ZSIGÁNÉ, 2002. 8., 9., 10. p.

534