Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Keresztes Hajnalka: Bepillantás a gyönki német reformátusság hitéletébe

li) Pfalz szerepe

A német református egyház története Heidelberghez kötődik. A pfalzi fejedelemség fővárosát Luther már 1518-ban meglátogatta, ahol az Agoston-rendi kolostorban előterjesztette reformátori tanításait. A látogatás eredményeként a fiatal Bueer Márton is azonosult Luther tanításával. A város esak később, 1538-ban fogadta el a lutheránus igehirdetést és úrvaesorát.

Amikor Franciaországban és Hollandiában heves üldözések törtek ki, sok kálvinista menekült érkezett Pfalzba. Mialatt sok német lutheránus város nem akarta befogadni a vallásuk miatt üldözötteket, mivel az. augsburgi vallásbéke rájuk nem terjedt ki. Pfalz viszont megnyílt előttük.10

1559. február 28-án a régensséget 111. Frigyes vette át, akit később ,,nagylelkű”-nek vagy ,, kegyes ”-nek neveztek. A tartomány geográfiai helyzete nagy gondosságot követelt a szomszédokkal való érintkezésben. Az új választófejedelem családi és dinasztikus kapcsolatai az idő folyamán Hollandiával és Angliával együttműködést hoztak. ,, Politikai döntéseiben prioritást élveztek a vallási szempontok, olykor tekintet nélkül a politikai értelemre, elveszítve ezzel belpolitikai erejét. '

1560 és 1592 között háromszor történt a tartományban konfesszióváltás: III. Frigyes bevezette a református irányzatot, VI. Lajos 1576-tól a lutheri reformációra tért vissza és Johann Casimir, mint V. Frigyes gyámja 1583 és 1592 között újra a református irányultság mellett döntött.

III. Frigyes úgy értelmezte magát, mint keresztyén uralkodó, aki döntéseinek mértékét a Szentírásból merítette. Ez vezetett ahhoz, hogy az úrvacsoráról szóló vitában, mely 1559 nyarán kitört és elhúzódott 1560-ig, maga kereste Philipp Melanchtonnál a konszenzust.

1560 szeptemberében III. Frigyes Melanehtonnak az úrvacsora kérdésében kifejtett véleményét, (amelyet 1559 november 1- én alkotott meg) Johannes Crato-hoz írott levelével együtt latin és német nyelven kinyomtatta. Egy olyan szövegről van szó. amely

COLIJN. 2001.233. p.

11 Ernst Koch: i. m. 261. p.

487