Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Keresztes Hajnalka: Bepillantás a gyönki német reformátusság hitéletébe

leírtak fényében a lelki háttér megrajzolásával érthetőbbé válnak a gyönki német reformátusok egyházias szokásai, gyakorlata, imádságai.

1. A gyönki német reformátusok teológiai öröksége - lelki útravaló

A) A reformáció elterjedése Hessenben

Nagylelkű (Kegyes) Fiilöp tartománygrófot alig 14 évesen V. Károly császár teljes jogúnak nyilvánította. Zsenijét mutatja, hogy a protestantizmuson belül korának legjelentősebb államférfiévá vált. Kezdetben az evangélikus mozgalmat visszautasította és a régi hitüek oldalán állt. Miután Philipp Melanchton egy iratában. 1524-ben számára világossá tette a különbséget a tradíció és az evangélium között, átállt az evangélikus oldalra. Azonnal meghívta udvari papjának Adam Krafft lelkipásztort. A Speyeri Birodalmi Gyűlésen a szállása fölé helyeztette a következő betűket: VDM1E (Verbum domini manet in aeteram Isten Igéje örökké megmarad.)

Nyitott szívüségét mutatja, hogy a vitás kérdéseket beszélgetésekben világíttatta meg. 1526. október 20-ára összehívta a tartományi gyűlésre a lelkészeket, a kolostorok képviselőit, a lovagrendeket és a városokat Hombergbe (Hombergi Zsinat). Meghívta Franz Lambertet (1487 1530), akit Speyerben ismert meg a birodalmi gyűlésen. Előterjesztett egy 158 pontból álló és a Biblián alapuló tézist az egyház alapvető reformjáról, az ősgyülekezet mintájára. Nikolaus Ferber (1485 1535), a marburgi ferencesek vezetője kétségbe vonta a fejedelemnek azt a jogát, hogy a lutheri eretnekséget" bevezethesse és a pápa kiközösítő bullája által a wormsi birodalmi gyűlésen és a teológiai fakultáson is elvetették. Johann Feige (1482 1543) kancellár azt válaszolta, hogy a tartományúrnak joga és kötelessége a hamis istentiszteletet megszüntetni. Végül a hombergi egyházi rend szabályzatát megszavazták, jóllehet Luther óvott attól, hogy ,,törvények halmazával” kezdjenek. így keletkezett a hesseni egyház egy keverékből, a szász, felső-német és hesszeni elemekből.

482