Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
belül a kulturális, a lelkiismereti és a vallásszabadság jogai megvalósulásának. Mindez értelemszerűen egyaránt vonatkozott az oktatás-nevelés legkülönbözőbb színtereire is.-21 1975-ben Lázár György miniszterelnök aláírta az ún. Helsinki Alapokmányt, amely ugyancsak arról szólt, hogy nem kényszeríthető rá senkire sem valamely politikai vagy világnézeti eszmerendszer.'“ Történeti áttekintésünk azt igazolja, hogy ennek éppen az ellenkezője történt az általunk elemzett négy évtizedben Magyarországon és nem csak az iskolai gyakorlatban. A nevelést, de még az egyes tantárgyak tananyagát is teljes mértékben uralta az egyetlen, korszerűnek és legyözhetetlennek kikiáltott baloldali világnézet. A magyar oktatásügy azonban fel tud mutatni eredményeket is a tárgyalt időszakban. Kétségtelen, hogy az általános iskola a hatvanas évekre valóban általánossá vált. Miközben azonban a tankötelezettségi korhatár feljebb emelkedett, megtorpant az iskolai sikeresség fejlődésének üteme, azaz mind több tanulónak okozott gondot az általános iskola befejezése. Ezért a hetvenes évek elejére aktuálissá vált egy újabb kampány a bukásmentes iskoláért, ami a nyolcvanas évek közepére azt eredményezte, hogy országosan a tanköteles gyerekek 95%-a elvégezte az általános iskolát.221 222 223 224 Ezzel párhuzamosan a hetvenes évek második felében Magyarországon a középfokú oktatásba való átlépés is tömegessé vált: az általános iskolát végzetteknek 1970-ben 72%-a 1975-ben 79%-a, 1979-ben pedig 86%-a valamely középfokú intézményben folytathatta tanulmányait." 221 MÉSZÁROS. 1996. 108. p. 222 MÉSZÁROS, 1996. 206. p. 222 http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelcstortenct/12.03.html 224 http://www.neumann haz.hu/regi/tci/educatio/educatio/1998tavasz/studics 1 kozma' I kozma hu.ht ml. 433