Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
Egyrészt az intenzív munkát igénylő és exportképes termékek területén ugrásszerűen megnőtt országos szinten az árukészlet, ami nagyban segítette a kivitelt. (Hústermelésben 1980-ban Dánia után Hollandiával a második helyen álltunk, és az egy főre eső tojás-, zöldség- és gyümölcstermesztés terén is az elsők közé tartoztunk.)160 Másik hatása az volt, hogy a falusi emberek, kihasználva a lehetőségeket, igyekeztek a háztájiból, a második gazdaságból a legtöbb hasznot kivenni, hogy családjuk új fogyasztói igényeit (új bútor, autó, fürdőszoba stb.) kielégítsék. Mindez sokszor önkizsákmányolással, erőn felüli munkával járt együtt. (Jellemző, hogy a téesznek volt egy üdülője Harkányban, de sokszor kihasználatlanul, üresen állt. Mert „mi lesz az állatokkal? ” - mondták a gazdák, ha a hosszabb, nemcsak hétvégi pihenési lehetőség szóba került.) Mindennek nyilvánvalóan kisebb-nagyobb mértékben a közös elhanyagolása, háttérbe szorulása lett a következménye. Ismét az 1975-ös beszámolóból idézünk: van olyan tagunk, akinek 11 db jószág áll az istállóban, (...) azok a tagok, akik ezzel ilyen nagymértékben foglalkoznak (...) a közöst mellékkeresetként kezelik. ”. (...),, A férj szinte alva jár munkába, az asszony pedig a legnagyobb munkaidényben május, június hónapban 46 napig nem jött a közösbe dolgozni. ".(...) ,, Van olyan tagunk is, akinek traktorja van, és ezzel jár a szomszéd községbe földet művelni. ” Ezek a kirívó esetek, de a sok szorgos kezet igénylő idénymunkák idején (szüretkor, kukoricaszedéskor stb.). bizony valóban többen a magukét részesítették előnyben. A közös pedig várhatott a sorára. Ez azonban csak a téesz vezetése szemszögéből tekinthető negatív jelenségnek, a tagok felől nézve teljességgel érthető volt: a jól felfogott érdekeiket követték. A közös és a háztáji az idézett szélsőségesen negatív példák ellenére - kölcsönös előnyökön alapuló szervezeti kapcsolatot jelentett. Fontos eleme a háztájinak az is, hogy itt az egyéni kezdeményezésnek is terepe lehetett, míg a közösben jobbára a vezetők mondták meg, mit kell tenni. Ez a helyzet mindenesetre kettős munkamorál kialakulását eredményezte. De nemcsak a téeszek világát jellemezte ez a magatartás: az 1968-as gazdasági 160 ROMSICS. 1999. 443. p.
