Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
A korszak hivatalos doktrínájaként hirdetett munkás-paraszt szövetség erősítésének sajátos eszköze volt az ötvenes évektől kezdődően a téeszek patronálása valamely ipari üzem részéről. A Szabadság termelőszövetkezetnek a budapesti KÉV-vel (Közlekedési és Építőipari Vállalat) volt ilyen kapcsolata. 1959-ben a téeszes agitációk során az egyik népnevelő csoport éppen onnan érkezett a faluba. A kapcsolat aztán később, az egyesülés után is megmaradt. A később Közlekedési és Metró Vállalatként ismert cég továbbra is sokat segített a szövetkezetnek, főleg az építkezéseik során, az építőanyagok beszerzése terén. A vállalat vezetősége minden évben képviseltette magát a zárszámadáson, ezenkívül rendszeresen találkoztak egymással hol Györkönyben, hol a fővárosban a KISZ-szervezetek tagjai is. A korabeli ifjúság egyik emlékezetes élménye volt, hogy a hatvanas évek végén egy alkalommal az akkor már híres Metró zenekart is elhozták a faluba, és a helybeli fiatalok Orpheus nevű zenekara is játszhatott az ő felszerelésükkel néhány számot. Magyarországon ebben az időszakban zajlott le az ún. zöld forradalom. Az Amerikából induló program, amelynek során jelentősen átalakult a világon a szántóföldi növénytermesztés, hozzánk is eljutott. Ennek eredményeként a kenyérgabona átlagtermése a hatvanas évek közepétől tizenkét év alatt országosan megkétszereződött, a magyar agrárexport pedig a háromszorosára növekedett.1” Jogosan lehetett büszke akkoriban a falu agrártársadalma az ország számára is kiemelkedő teljesítményére. A korszakot közelről ismerő szakember (a volt mezőgazdasági miniszter, Romány Pál) azonban ekképpen foglalja össze a hetvenes évek agrárpolitikájának lényegét: „(...) a zöld forradalomnak csaknem minden fontos eleme alkalmazást nyert a magyar agrártermelésben. Két lényeges elem kivételével: az egyik a jövedelem- és tőkehiány fennmaradása, a másik a szabad föld- forgalom és a magántulajdon korlátja. Ennek következtében nyolcvanas évek első felében egyre inkább nyilvánvalóvá váltak a téesznek mint termelési formának az eddig is meglévő, legfeljebb ROMÁNY. 1997. 9-10., 15. p. ROMÁNY, 1997. 17. p. 407