Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)
Év Szarvasmarha Ebből tehén Sertés 1967 420 159 1213 1970 680 187 1687 1974 913 313 2000 1978 1072 345 2518 1980 900 96 2450 1981 921 330 2633 1983 965 325 2681 Amint a táblázatból is látható, 1974-re az állatok száma mindkét területen megduplázódott vagy ahhoz közel állt: ezzel elérte a 100 hektárra jutó állatállomány az optimális arányt. Ebben az évben azonban döntenie kellett a vezetésnek, hogy a szarvasmarhatartásban a tejtermelésre vagy hústermelésre áll-e át. Az Állattenyésztési Felügyelőség az utóbbira akarta a szövetkezetét rábírni, azonban ezt nem vállalták, és megmaradtak a tejtermelésnél. Nem is nagyon tehettek mást. hiszen erre voltak berendezkedve: a központi major erre a célra épült. Jellemző a piacival kombinált tervutasításos irányításra, hogy miután elfogadtatták a tejtermelési célt, a szabadtartásos tehenészeti rendszer bevezetését kérték. Ezt követően a téesz fokozatosan áttért a Holstein-Fríz típus tenyésztésére. Egyelőre a tejtermelésre való koncentrálás jó döntésnek bizonyult, mivel éppen ekkor kellett a hússzállítást a nyugat-európai stop miatt keletre átállítani, ami szintén nem ment zökkenők nélkül. Az 1980-as év váratlanul nagy veszteséget okozott, ugyanis szeptemberig a teljes tehénállományt - összesen 365 darabot, amelyet több éves saját tenyésztéssel hoztak létre - le kellett vágni. Az ok: brucella mentesítés, vagyis a brucellózis nevű fertőző betegség elleni védelem. A tehenészet felszámolása nagy érvágást jelentett a téesznek, ugyanis a tej szintén a legjobb bevételi források közé tartozott a 70-es évek végén. (1976-ban a tejtermelés átlag 2715 1/tehén, 1980-ban pedig már 3950 liter jutott átlagban egy 405
