Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

táblázat adatai is ezt támasztják alá: a kicsi, de gazdálkodásra alig alkalmas birtoknagyság aránya változatlanul kedvezőtlen. A birtokrendezés során olyan betelepültek is földhöz jutottak, akik a megműveléséhez nem rendelkeztek megfelelő szakértelemmel, a nekik kiosztott ingatlanokkal nem tudtak mit kezdeni, ezért a vagyonuktól megfosztott svábokkal müveltették a földeket.

A kommunisták, 1919-es tapasztalataik alapján, kezdetben a földreformot támogatták, így kívánták a parasztságot maguknak megnyerni, azonban néhány év múlva, miután gyakorlatilag átvették a hatalmat, szovjet eligazítás nyomán napirendre tűzték a mezőgazdaság kollektivizálását. Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án, Kecskeméten elmondott beszédéből világossá vált, hogy a kezdetben még a fokozatosságon és önkéntességen alapuló koncepciót a kényszerítés fogja felváltani. Hiszen a eél az. hogy ,,3-4 éven belül (...) a parasztság 90%-a rendes szocialista közös társas művelésben művelje földjét. ”

Az 1948. december 18-án megjelent kormányrendelet a téeszek három típusát különböztette meg. Eszerint az 1. és a 11. típusú téesz átmenetet jelentett az egyéni és a közös gazdálkodás között. A ill., „legfejlettebb” kategóriában a háztáji földek kivételével már minden munkát közösen végeztek, a munka értékét munkaegységekben mérték, s a megtermelt tiszta feleslegből a tagok munkaarányosan részesültek." '

1948-tól kezdve változatos eszköztára alakult ki a kollektivizálás kikényszerítésének. Ennek legkeményebb eszköze az adóterhek fokozatos növelése és a beszolgáltatási rendszer alkalmazása volt. 1949. január elsején bevezették az általános jövedelemadó rendszerét, amibe a föld, a ház, a gépek és az állatok egyaránt beletartoztak. Az adóterhek 1951-re a duplájára, 1952-re már 3,6-szeresére növekedtek Az adóterhek növelése mellett a már említett kötelező beszolgáltatási rendszer (a „beadás”, ahogy a falusiak maguk közt nevezték) volt a legsúlyosabb. A kötelező beadás aránya 1951-ben az összes begyűjtésen belül 22%-ról 46,8%-ra emelkedett, 1952-ben a rossz termés ellenére 77,3%-ra. A beszolgáltatásokat három terménycsoportban

"K ROMSICS, 1999. 311. p. "" ROMSICS, 1999. 348. p.

387