Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

kapcsolatos felesleges zaklatásokról, beidézésekről. Mint ismeretes, a Nagy-kormány elsősorban az agrárterheken enyhített: eltörölte a kuláklistát, csökkentette az adóterheket, és 1954 januárjában új beszolgáltatási rendszert vezetett be. Ezt ismertették a január 14-ei tanácsülésen. A terhek valóban csökkentek ugyan, de az 1. típusú téeszeknek csaknem feleannyi húsbeadási kötelezettségük volt, mint az egyéni parasztoknak. Az őket követő kategóriában a kulák szó helyett ez szerepelt a jegyzőkönyvben: ..nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok. " Természetesen nekik többet kellett beszolgáltatniuk. Mint a megnevezésből is látszik, a rendszer lényege nem változott.

Az 1954. április 5-i vb-ülésen bejelentik, hogy Molnár Jánosné elseje óta nem tanácselnök, Sashalomra távozott. Ezenközben eladta a házát, földjét, de a tartalék földekből igényelt magának, amin a vb tagjai fel vannak háborodva. Harácsolónak tartják. A május 12-i tanácsülésen a járási elnök bemutatja az újonnan kinevezett vb-elnököt, Szöllősi Juliannát, aki Regölyből érkezett ide, egyébként pedig sárszentlőrinci származású. A vb- titkár beszámolójában magyarázkodik amiatt, hogy az új tanácselnököt úgy helyezték ide, holott korábban úgy választották. Az indoklás szerint csak négyévente lehet választani, közben kooptálni kell. (Ez a magyarázó rész a jegyzőkönyvben kék tollal át van húzva...) December 3-án aztán valóban újra választanak, de az elnök és a titkár a helyén marad. Változás csak a vb-tagok és a bizottsági tagok sorában van. Szöllősi Julianna a következő évben férjhez megy, így a későbbiekben Diósi Lajosné néven ismerjük a vb-elnököt.

Az 1956-os forradalomnak a tanácsi jegyzőkönyvekben szinte semmi nyomát nem találni. A szájhagyomány alapján azonban a ,,sajnálatos események’’ néhány mozzanatát rekonstruálni tudjuk. Az első napokban volt egy rendkívüli tanácsülés, amelyet a tanácsháza udvarán tartottak. Az itt összesereglett emberek később iratokat, elsősorban adókönyveket égettek el az udvaron. Az ott ólálkodó iskolások néhány oroszkönyvet is bedobtak a tűzbe, egyik este meg az orosztanár házánál hangoskodtak, aki pedig igazán semmiről sem tehetett ez ügyben. Mivel orosz hadifogságban volt, így kényszerűségből, szakos tanár híján, ö tanította a nyelvet. Valamelyik napon egy szovjet tank állt meg a

379