Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

áldozatok kiszolgáltatottságáról is hiteles képet kap. A 12.200/1947-es B. M. rendelet szerint ,,a kitelepítettek magukkal vihetnek 7 kg lisztet (kenyeret), 1 kg zsírt, 2 kg húst, 2 kg hüvelyest, 8 kg burgonyát, konyhaeszközöket, ágyneműt, felsőruhát, fehérneműt, háztartási felszerelést, ékszereket, 500 márkát. " Elvileg tehát valamivel kedvezőbbek a feltételek, mint egy évvel korábban. A kitelepítést végzők azonban visszaélnek helyzetükkel. Ismét a korabeli friss beszámolókon alapuló cikkből idézünk: „Nagydorogon szigorú a motozás. Az asszonyoknak kibontják a kontyát, elveszik a pénzt, az ékszert (...) Estére pedig az elhagyott házak javarészét már kifosztották (...) Egész éjjel autók járták az országutat, a tolvajok egymás közt árvereztek (...) A rabló hadjárat befejeztével kezdődött csak a leltározás. ”

Figyelemre méltó és elszomorító azonban, hogy az újság szerint, miközben a megszólaló néhány györkönyi védi a mostani, azaz 1947-es listára kerülteket, a korábbi, azaz 1946-os kitelepítést meglehetősen igazságosnak és elfogulatlannak tartja. Szó van itt volksbundistákról is, akik megúszták az eseményeket, név szerint említenek szabadon járkáló volt nyilast. Különböző sérelmek és vélt vagy valós érdemek jelennek meg a sorokban. Mindez arra utal, hogy a falu lakossága megosztott volt ebben a sorsfordító történelmi helyzetben. Szomorú végkifejlete ez a német nemzetiség sorsának.

Az 1947-es állapotokat Kern Aurél miniszterelnökségi alkalmazott országjáró körútjáról készült szeptember 1-i beszámoló is megerősíti. Ebben többek között ezt írja: ,,Ha a jelenleg folyamatban lévő sváb kitelepítési eljárást jellemezni akarnám, akkor azt kellene megállapítanom, hogy> annak irányító szempontját nem az államhűség, vagy azzal egy tekintet alá eső erkölcsi motívumok képezik, hanem túlnyomó részben a kitelepülés alá vont személyek vagyoni helyzete. ” Majd így összegzi véleményét: a „sváb kérdés lassanként a magyar demokrácia zsidó kérdésévé válik”.42

A Csehszlovákia és Magyarország között 1946. február 27-én megkötött lakosságcsere-egyezmény elrendelte a felvidéki magyar kisebbségnek Magyarországra való áttelepítését. A németek elluir42 Idézi TÓTH, 1993. 180. p.

360