Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai
településen az Orvoskút-forrás mellett számos határnév őrizte meg az ütközet emlékét, úgymint: Tabodi-völgy, Belső- és Külső-harc ^4-S hegy, Harc-völgy és a Tókertek. A hagyományok, elbeszélések mellett a 20. században már több mü is foglalkozott Béri Balogh Adámmal. Ezek időrendi sorrendben a következők: Vitéz Bethlenfalvy Gyula: Béri Balogh Adám; Történelmi színmű a Rákóczi kuruc korszakból. Miskolc. 1932.; Bodnár István (1938), Tóth Gyula (1958) és Esze Tamás (1962/63) a bevezetőben már említett müvei. Ezek mellett még számtalan, a korszakkal foglalkozó tanulmányban és monográfiában találkozhatunk nevével. A 20. század második felében az életéhez szorosan kapcsolódó településeken egyre szaporodott a dicsőségét hirdető emléktáblák, emlékművek és szobrok száma. Emléktábláit megtaláljuk Szekszárdon; Külsövaton (1959, 1970); '4 ’ Balatonkenesén (1952); Vasváron (1952); Győrváron és Kölesden (2008). Szobrait láthatjuk: Tamásiban (1980); Kölesden (2002); Bérbaltaváron (2006) és Győrváron (2006); egykori lakhelyét pedig Csempesz- házán (14. kép)A két leghíresebb ütközete helyszínén már régi múltra tekint vissza a brigadérosra való megemlékezés. Győrváron a kerek évfordulókon (pl. 250., 290., 295.) színvonalas ünnepségekkel (zászlófelvonás, koszorúzás, 1706 méteres futás stb.), 2003 óta pedig minden évben többnapos kurucfesztivál keretében elevenítik fel az összecsapás és Béri Balogh Adám emlékét. Különös tekintettel készültek a 300. évfordulóra (1706). csakúgy, mint a másik diadala helyszínén, Kölesden. A településen a helyi tanítók már az 1900-as évek elejétől oktatták a győzelem jelentőségét diákjaiknak, akik jól ismerték az ütközet egyes helyszíneit. A kölesdi Nagyvendéglő falára ezekben az években helyezték el Thaly Kálmán: A kölesdi harczrul című versét. Később az általános iskola ifjúsági szervezete vette fel Béri Balogh Adám nevét és minden évben megemlékeztek a győztes összecsapásról. A fegyveres erők napján (szeptember 29-én) kirándultak az iskola tanulói annak helyszíneire. Bár a XX. század utolsó harmadában Kölesdi Füzetek II 1999. 16 p.; 24-25. p.; 37 -38. p. ,4V A zárójelben található évszámok az emlékek felállításának dátumai. 325
