Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai

fognak tapasztalni, hanem egyedül az igaz és állandó hív szolgálatomat". 'I')

Az átkelő hadak 1000 2000 főnyi létszáma közel sem volt elegendő azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyekkel Károlyi Sándor indulásukkor megbízta őket. Eszerint Borbély Gáspárnak és Pethő Györgynek egy 500 600 főnyi csoport élén Ausztriába, Baloghnak a Balaton partján nyugat felé, majd Somogyba ahol jó ismeretséggel rendelkezett kelleti menniük. Palocsaynak pedig Tolna megyébe, ahol DunalÖldx árat kellett volna kuruekézre juttatnia. Az alacsony létszámú erők azonban hosszú távon nem vehették fel a küzdelmet a császáriakkal, akik még idejében és alaposan felkészültek az átkelők ellen. A várakat megrakták őrséggel, a horvát hadakat átrendelték a Dráván: délről Nehem, Sopronban Nádasdy Ferenc és Sümegen Schilling ezredes tartotta szemmel a kurucokat.

Palocsay már a hadjárat első napjaiban kénytelen volt a kapott parancstól eltérni. Mivel katonái éhezlek és Tolnában ,.sehol meg néni kenyerezhette volna" őket, így a Balaton felé vette útját. Csíkváron keresztül a hídvégi ellenségre akart rátörni, de azok visszahúzódtak előle Veszprémbe.'“1 Július 18-án a kurucok a kéneséi réten ütöttek tábort, ahonnan Palocsay erős portyát küldött Veszprém alá, de az ellenséget nem tudta kimozdítani a várából. A következő napon a füredi rétre vonultak, itt érte őket a hadjárat első sikere. Ezen a napon érkeztek meg ugyanis Borbély Gáspár Győrig jutó portyázói. akik elfogták a labanc Esterházy Ferencet. Hamarosan a Béri Balogh Adám egységéből Keszthelyre kiküldött portyázó csoport is szerencsésen tért vissza: rabul hozták magukkal Bakacs Lukács keszthelyi kapitányt. Bakó Farkast a Balogh-regiment labanccá lett főstrázsamesterét és még sokan másokat. Az előjelek ekkor még kedvezőnek tűntek. “

Július 22-én Palocsay a nagyvázsonyi mezőre vitte seregét azzal a céllal, hogy onnan Schilling megtámadására Sümegre menjen. A császári ezredes ezzel szemben megelőzte őt és „fényes * 11

Bodnár 1938. 54. p.

11 Fszc 1963. 1. sz. 49. p.

' 1 OSzK Ki. Föl. Hung. Thaly-gy. 1389. fase. XXIX. tol. 208 210. p. 322 Tóth 1958. 219. p.

317