Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai

Sándor üzenetét/"' miszerint minél hamarabb csatlakozzanak hozzá.'06

1710 júliusának első napjaiban Rákóczi is a Tisza mellé, Szolnokra érkezett. Most már alkalmasnak találta az időpontot a dunántúli hadjárat megindítására. A szabadságharc egyetlen hadjáratát sem készítették elő ilyen nehéz körülmények között. A falvakat nem lehetett mozgósítani, mert az országban tombolt a pestis. A katonák ellátatlansága és a lovaik gyengesége pedig további problémát jelentettek. Atkelőeszközök hiányában a hadjáratra gondolni sem lehetett. " Károlyinak a nép lelkes közreműködése révén sikerült hajókat szereznie a Tiszán, de az igazi kihívást ezeknek a Dunához való szállítása jelentette. A fejedelem így emlékezik erre vissza: a hajókat „.szekerekre raktuk. A nyári melegben négv-öt erőltetett menettel átvonultunk a homokos síkságon .

Rákóczi úgy gondolta, hogy a Dunántúl népe megint olyan

lelkesedéssel fogadja majd az átkelőket, mint az előző években.

Várakozásaiban azonban csalódnia kellett, mert a meggyötört,

megfélemlített és nem utolsósorban a küzdelmekből kiábrándult

dunántúli nép, inkább ellenségesen fogadta a visszatérőket és csak->10

kis hányaduk állt (újra) Rákóczi zászlaja mellé. 305 306 307 * * * * * * * * * *

305 A fejedelem Károlyira bízta az átkelés lebonyolítását, Esterházy Antalt pedig a tervekbe be sem avatták. Amikor utóbbi azt kérte Rákóczitól, hogy engedje Egerbe menni, ö kifejezetten örült ennek ..mert féllem. hogy át kíván menni a Dunán, pedig ezt a vállalkozást okos és elszánt embereknek kellett végrehajtaniuk" - írja Rákóczi. Lásd Rákóczi Emlékiratai 1999.

21 1-212. p.

306 Esze 1963. 1. sz. 47. p.

307 Tóth 1958. 213. p.

’,IX Rákóczi Emlékiratai 1999. 212. p.

J<19 Bánkúti 1969. 152. p. A Dunántúlon maradt kóborló kurucok, már kora tavasszal felvették a küzdelmet a helyi erőkkel, és kisebb portyákat vezettek a

Somogyságból és a Bakonyból kiindulva. Többször üzentek át a Dunán

„mihelyt állaimenne hozzájuk valami nevezetes ember, azonnal háromszáz

lovast az aktuálisokon kívül föl tudnának ültetni...”. Lásd OSzK Kt. Fok

Hung. 1389. Thaly-gy. fase. XXIX. tol. 116. p. Ezek az erők viszont az

érkezőkhöz hasonlóan kevésnek bizonyultak. (B. A.)

'I0 Utóbbiban az is közrejátszott, hogy az érkezők kis létszáma miatt úgy

gondolták, a kurucok mindössze portyázni jöttek át Dunán. (B. A.)

314