Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai
lápokkal gazdagon tarkított területe az utolsó lehetőség a cselvetésre, mielőtt ellenfele átjutna a Mezöföldre.220 Bár az ütközet menetéről részletes kuruc beszámoló nem maradt fenn és az osztrák hadtörténeti munka is csak igen vázlatosan számol be róla,2'0 a kevés és elszórt forrásból, illetve a terepviszonyok figyelembevételével mégis meg tudjuk rajzolni az összecsapás főbb menetét (2. számú vázlat). A kuruc elolvad, amely 1000 1500 emberből állt,- '1 szeptember 2-án délután 5 óra körül támadta meg a rácok táborát. Rövid puskatüz után a dombok között húzódó völgyek egyikén futva vonultak vissza Simontomya irányába, ahol a mai Harc-hegyen a kuruc sereg zöme rejtve helyezkedett el. A váratlan sikertől megtévedt császáriak Pllueg őrnagy vezetésével üldözőbe vették az előhadat, amely egyenesen a főerő karjaiba vezette ellenségét. A minden oldalról rájuk rohanó kurucok, rövid idő alatt bekerítették az üldözés közben szétszóródott rác erőket. Bischowitz lovasai ennek hatására teljesen összezavarodtak, és gondolkodás nélkül fejvesztve menekülni kezdtek. A gyalogság ezzel szemben bátran védekezett és a sokszoros túlerővel szemben több órán keresztül tartotta magát a csatatéren."'“ Végül ők is kénytelenek voltak meghátrálni, megmaradt részüket a Harc-hegytől délre fekvő mocsaras, ingoványos területre, a későbbi Tókertekbe (8. kép) szorították a kurucok, ahonnan már csak kevesen tudtak elmeneBalogh Ádám minden bizonnyal jól ismerhette ezt a vidéket, hiszen családjával már 1698-ban Tolna megyébe (azon belül Faddra) költözött. Lásd Esze 1961. 71 p.. A harcok során is többször megfordulhatott itt csakúgy. mint a Balogh-czrcd Tolna megyei kurueai. A Rákóczi-szabadságharc idején gyakoriak voltak a folyók átkelői közelében vívott kuruc rác összecsapások. Ilyen összecsapások helyszínei voltak például a Maros menti átkelőhelyek. Lásd Seres 2000. 237 261. p. Az egyetlen eddig fellelt hosszabb terjedelmű kuruc jelentést az eseményekről. Esterházy Antal generális levelében találjuk, amelyet I70X. szeptember 7-én küldött a fejedelemhez. Ebben az ütközet lefolyásáról mindössze néhány sort írt. Lásd E. A. T. K. 1901. 242. p. ’’ A Feldzügében szereplő 2 3 ezer fős előhad túlzott. Feldzüge X. 128. p. 297