Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai
március 9-én újfent ígéretet tett ezredének helyreállításáról és kiegészítéséről, sőt .dia ez elmúlnék az karahélyos-regiment adatik őkegyeimének".' 4 Béri Balogh Adám ezekben a napokban már betegen feküdt, mert március 8-án Bottyán azt jelenti a mezei generálisnak: „Balogh Adám Uramat rabiban sajnálom, hogy halálos betegségben vagyon, akinek nem volt mása az sörény por tv ázásokban1 ^ A március 3-a és 8-a közötti időszak eseményeiről részletes tudósítások maradtak fenn. amelyekből nyilvánvalóan kiderül, hogy nem sérülés, hanem egy hirtelen jött betegség iktatta ki az ezredeskapitányt több hónapra a további dunántúli harcokból.IM’ Rabutin március 8-án kelt át a Rábán Sárvárnál, a hadjárat első szakasza ezzel lezárult. A császáriaknak most sem sikerült a Dunántúl központi területeit elfoglalniuk. A Budától Sárvárig megtett úton Rabutin kb. 1500 2000 embert veszített és közben nem tudott elfoglalni egyetlen várat sem, míg a kurucok rajtaütései minimálisra csökkentették serege harcértékét. Március közepén, hogy elkerülje a teljes vereséget, illetve széthullást, serege nagy részével Ausztriába vonult. Hamarosan a helyettesének kinevezett Nehem és Maximilian Starhemberg tábornokok is visszatértek a Rába és a határ menti sáncok védelmébe. Ezt követően a császári hadvezetés egy időre lemondott a Dunántúl elfoglalásáról. Béri Balogh Adám még novemberi sérülése után 1706 végén vagy 1707 elején felkereste az éppen Rozsnyón tartózkodó fejedelmet. Itt számolt be neki családja keserű sorsáról. Rákóczi megígérte, hogy a csobánci uradalommal fogja megjutalmazni. Miután az adományozás késett, mostani lábadozása alkalmával 1707 májusában vagy júniusában ismét a fejedelemhez fordult egy instanciájával, amelyben a csobánci birtok helyett a labanc * 156 157 E. A. T. K. 1901.502. p. AR I. o. IX. 357. p. (Bottyán levele Esterhá/yhoz.) 156 Esze 1962. 2. s/. 42. p. 157 Thaly IS80. 75. és Tóth 1958. 165. p. 279
