Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Balogh Attila: Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai

szerűen szétterjedő támadással vették birtokukba a Tiszántúlt, a Partiumot és Erdélyt, a Duna Tisza közét, majd 1703 végéig egész Felső-Magyarországot. 1703/1704 fordulóján a Dunántúl volt az egyetlen olyan terület, amelyet még nem ért el a kuruc felkelők áradata."6

A fejedelem és a szabadságharc „második embere", Bercsényi Miklós már a felkelést megelőzően arra a következtetésre jutottak, hogy ,,hazánk régi szabadsága" nem valósítható meg Habsburg uralkodó alatt. A Habsburgoktól való tényleges és jogi elszakadás viszont csak abban az esetben valósulhat meg, ha az uralkodóházat megsemmisítő, vagy legalábbis Magyarország különválásának elismerésére kényszerítő döntő vereség éri. A kuruc katonai felső vezetés tisztában volt azzal is, hogy egy ilyen döntő csapás eléréséhez a vitathatatlanul nagy stratégiai jelentősséggel bíró Dunántúlra feltétlenül szükség lesz. A Dunántúl tartós és szilárd birtoklása nélkül elképzelhetetlen lett volna a francia-bajor hadakkal való egyesülés, Bécs ostroma, vagy akár komoly veszélyeztetése."

Annak ellenére, hogy a főparancsnok Bercsényi november közepén Zólyomnál megverte Schlick Lipót lovassági tábornokot, és a felkelők elözönlötték Felső-Magyarország nyugati megyéit, Bercsényinek még a decemberi leveleiben sem találunk nyomot arra, hogy a kurucok (határozottan és tervszerűen) közelebbi hadműveleti céljuknak tűzték volna ki a Dunántúl elfoglalását. A vezetés ugyanis rendkívül bizonytalan volt a dunántúli nemesség politikai magatartásának, esetleges csatlakozásának megíté- lésében." Ez a helyzet december végéig tartott, ekkor tették meg a felkelés vezetői azokat az első lépéseket, amelyek már az átkelés közvetlen előzményének tekinthetőek. A változást a pápai tanácskozás híre befolyásolhatta. December 20-a táján a Habsburg-uralommal elégedetlen kis- és középbirtokosok Pápán tartottak tanácskozást, amelynek eredményeként egy 60 főből álló * 2

26 Mészáros 2000. 1 -2. p.

2 Bánkúti 1975. 16-22. p. A Dunántúl a kuruc felkelés stratégiai célkitűzésében című fejezet.

~N Ennek a nehezen kiismerhető politikai magatartásnak a melyen gyökerező gazdasági, politikai, történelmi és vallási okait Bánkúti Imre tárta fel 1975- ös: A kurucok első dunántúli hadjárata c. tanulmányában. Lásd 26-35. p.

252