Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

távolságát meghatározná. ” Ugyanakkor a fellebbezők kártérítést az elsőfokú döntés miatt nem kaphatnak.46"

Az uradalom a tulajdonát képező települési nyilvános kocsmát mindig bérbe adva üzemeltette. 1891-ben az uradalom a faluban fekvő házait, köztük a kocsmaházat nyilvános árverésre bocsátotta. A tengődi képviselők ennek megvásárlásáról döntöttek azért, mert a község a fogyasztási adót csak az italmérési joggal együtt vehette bérbe a kincstártól. A vásárlásra bevételeikből maximum 800 forintot terveztek. Az ügylet ekkor nem valósult meg, mert az uradalom ezen összegnél sokkal magasabb kikiáltási árat határozott meg. Az árverést egyéb licitáló hiányában elhalasztották.462 463

1904-ben Müller Zoltánná a nyilvános kocsma személyzeti létszámának emeléséért folyamodott, valamint 1200 korona éves bérért a községi ital- és húsfogyasztási adó beszedésére kívánt vállalkozni. A képviselő-testület mindkét kérését elutasította.464 *

Az 1914-es választói névjegyzékben jövedelme alapján szerepelt Müller Zoltán kereskedő, Stern Sámuel kocsmáros és Weisz Benő (Benjamin) szatócs.466

Az első világháború alatt a község lemondott italmérési jogáról azzal az indoklással, hogy a faluban működő két magán italmérés bőven elegendő a kereslet ellátására.

1920-ban, mint Tolna megye számos településén. Tengődön is megalakult a Hangya Szövetkezet.

1921 augusztusában a „Hangya " Szövetkezet korlátlan italmérési jogot kért. A községi testület „tekintettel arra. hogy eg}’ tisztán keresztény és nemzeti alapon állá. közgazdaságilag is fontos, közhasznú intézmény fenntartásáról van szó. és a háborús állapotok utáni közérdek is azt diktálja ”, támogatóan terjesztette fel a szekszárdi pénzügyigazgatósághoz a kérelmet, amely 1922

462 TMÖL At 924/1888.

4<" TMÖL Tengőd kjkv. 1891. máj. 30. és június 6.

464 TMÖL Tengőd képviselő-testületi jegyzőkönyvei 1904. aug. 14.

4,14 TMÖL IV.=B/ 403/c Választói névjegyzékek 1914 Tengőd.

240