Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

talba fáradni. Nem mindenki vette azonban jó néven, mert ezzel a költségei megnőttek.4^7 A vasúti szállítás legkorábbi lehetősége az 1895-töl üzemelő Veszprém Dombóvár vonalra Nagykónyiban történő berakodás lehetősége volt.4-"'1' Ehhez igénybe lehetett venni a Szemcsédről, a malom mellől induló uradalmi vonalat (lóié).

Viszonylag kedvező távolságra feküdt a Somogy megyei település Tab mezőváros, ahol az 1847-ben megszerzett jog alapján április 11., június 2., augusztus 1., szeptember 21. volt a vásárok napja. Vasárnap vagy keresztény ünnep esetén a következő hétköznap tartották a vásárt.

A hetivásárokra szerdán került sor.4'’4 Tab kereskedelmi szerepe különösen megnőtt, amikor elkészült a Kaposvár-Feiső- mocsolád között, már 1894-től üzemelő sínpálya Siófokig vezető szakasza. Az 1907-től működő vasútvonal lehetőséget adott Tengődnek Tab, (6,5 km) vagy erdei úton (4-5 km) Bábonymegyer állomástól a személy- és teherszállításra.

Másik lehetőség volt az áru Tamásiba eljuttatása. Ezt az

1930-as években megépült kövesút (müútnak nevezték) segítette. Bár 1886-tól már volt postahivatala a falunak, de a legközelebbi távírda még az 1930-as években is Felsőiregen üzemelt (1939-től Iregszemcse a Szemcséddel egyesülést követően).

A háború alatt, 1915-ben a község vezetése kérésére az FM megengedte, hogy ,, a termelők kész teremékeiket tengelyen So- 457 458 *

457 TMÖL AI. 1300/1885.

458 1883-ban indult egy sikertelen mozgalom a Felsőireg környéki települések részvételével, amellyel azt szerették volna elérni, hogy a Veszprém Enying Tamási- Dombóvár vasútvonal Tolna megyei szakasza Felsőnyék. Magyarkeszi, Nagyszokoly, Felsőireg. Gonoszd. Tamási érintésével épüljön. Tengőd kpv. jkv. 1883. 73. p. Felmerült olyan variáció is, hogy Felső- iregből Mut és Kulcsárpuszta érintésével Tamásit kikerülve (!) vezessen a vaspálya Nagykónyiba. Vagy Felsőireg egy későbbi szárnyvonallal kapcsolódjon a fenti vonalhoz. Egyik terv sem valósult meg, csak később Kornfeld báró hozatott létre egy lórét, amellyel az uradalmi szállítás könnyebb lett és némi személyforgalom is kialakult. Az ábra a Tolna megyei vasúthálózat kiépülését mutatja. Jelzései: 1 = fővonalak. 2. helyi érdekű vasutak. 3. tervezett, de a magán vállalkozó nem valósította meg, 4. = a megye tervezte 1909-ben, de nem valósult meg, 5. = megyehatár, 6.= megyeszékhely. 7. = járásközpont, 8. = fontosabb települések, 9. = a vasúti pálya megépítésének éve.

45l) OMC. 1937. 113. p.

238