Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

lencse, borsó, káposzta, juhok, sertések, méhek, bor). A falu lakóinak két jó hizlalt ártányt kellett adni a szőlőmunka megváltása fejében. A széna betakarítás, kazalozás helyett, annak megváltására 16 ft-ot kellett fizetni. Evenként 2 karmazsin papucs és csizma, két pár kapca avagy 24 forint fizetése volt a tarifa.

Szent Mihály napra (szeptember 29.) minden ház 50 dénárral és 4 somogyi icce vajjal adózott. Karácsonyra minden háznak 1-1 kappant, továbbá 1 szekér fát kell adnia. ”

1672. április 15-én a 90 éves Molnár György tihanyi lovas katona (korábban Somogyi János örvényesi molnárja) vallotta: ,, Tudja, hogy’ Somogyi János Bornemisza Pétertől vette meg Ősit és Tengödöt. Érsekújvárra ment utána, úgy alkudott meg vele, látta szemivei, mikor az árát megadta, de azt nem tudja, mennyit. ” (A tanú azt is vallotta, hogy Herovitin Mátyás neki adta, majd elvette, később visszaadta. Ezután Paulinus conventi apátúr újabban vette meg egy somma pénzen, de azt nem tudja, hogy mennyiért.)

1679-ben a pápai fehér barátok, azaz a pálosok birtokolták Tengödöt.4

1685. március 29. Tóth János társaival Nagy Imre páter generális tengődi és ősi jobbágyain sok jogtalanságot (iniuriákat) tett. ezért a pápai vicekapitány Tóth Jánost elfogatta és csak két pápai 47

47 Pálos rend az első és egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. A középkor magyar alapítású szerzetesrendjének megszervezése a hagyomány szerint Bertalan pécsi püspök, illetve Boldog Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződik, akik összegyűjtötték és regulával látták cl a Mecsek és a Pilis erdeiben élő remetéket. A szerzet védőszentjének és névadójának az első név szerint ismert remetét, a thébai Szent Pált (228-341) választotta. Hivatalos latin elnevezése: Ordo sancti Pauli primi eremitatca (Első Remete Szent Pál Rendje. Rövidítve: OSPPE.) 1308-tól számít hivatalos szerzetes- rendnek, miután V. Kelemen pápa képviselője átnyújtotta a pálosoknak Szent Ágoston reguláját. Szent Pál budai hegységben élő követői a 13. században telepedtek le a mai Budakeszi út környékén. Kápolnájukat Szent Lőrinc tiszteletére szentelték, ennek első írásos említése 1290-ből maradt ránk. Az 1300-as évek elejétől a kápolna helyén éptilt budaszent-lőrinci kolostor lett a rend magyar központja; Nagy Lajos ajándéka nyomán 1381- ben itt helyezték el a korábban Velencében őrzött Remete Szent Pál-ereklyét. A virágzó szerzetesi életnek a törökök pusztítása vetett véget. Ma a rend központja Lengyelországban van.

22