Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
Lóállomány Tengődön 1895-1966 között4"4 Év Csikó Kanca Tenyészmén Heréit Összesen Ebből 1 éves 1 évestől Melegvérű Hidegvérű 1895 77 104 215 0 37 433 1911 40 33 249 0 56 378 1935 4 44 219 1 77 345 286 59 1942 30 64 222 0 81 397 306 91 1962 7 13 102 5 72 199 1966 19 13 82 1 28 143 1895-ben valamennyi lótenyésztő gazdálkodása során igavonásra használta a lovat. A faluban meghatározó szerepe volt a lófogatoknak, hiszen 20 egyes és 116 kettes fogatot írtak össze, ez a 252 darabszámú adat megegyezik a csikóállományon felüli teljes ló létszámmal. Méntelep, fedeztető állomás létesítése 1883 előtt Tengődön a község által tartott ménekkel látták el a fedeztetést. Mint a jelentésekből kiderült ez a tartás nem volt kifizetődő, mert aránytalanul nagy terhekkel járt és a mének nem voltak kihasználva. 1884 közepén a tengődi elöljáróság az 1885-ös évre kérte állami ménnel ellátott fedeztetési állomás létesítését a településen. A földművelésügyi, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium leiratában Tolna megye 26 településén kívánt létrehozni fedeztetési állomást. Köztük olvasható Tengőd is, ahol két mén beállítását tervezték. A minisztérium megrótta a településeket a korábbi tartási gyakorlatért, mert a méneknek szállított takarmány árát indokolatlanul magasra emelték az előző években. A kormány célja ,,a lótenyésztés ügyének felkarolása, éppen ezért elvárja azon településektől, ahol állomást létesít, hogy a takarmányt a beszerzési áron és ne önös haszonból annál magasabb értékért biztosítsák. " Amennyiben ez nem így történik, a következő évben más ajálkozó, olcsó takarmányárat ígérő községek kerülnek a kijelölt fedeztetési állomások közé. MSA 1870-1970. I. Lóállomány KSH 1972. Tengőd 247. p. 220
