Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
ják a nagy tói és a sárfai réten eredéi forrásvizet kenderáztatásra. " A létesítendő halastavat ezen vizek fogják táplálni. Az uradalom képviselője megígérte, hogy két hónapig évente e vizet lehet használni, de a vízjogi engedélyben erről nem esett szó. „A kendertermelés a településen jelentős, ez képezi alapját a lakosság által házilag előállított fehérneműnek, ponyvának, zsáknak stb. Ebben az ínséges világban különösen nem nélkülözhetők a kenderből nyert anyagok, tehát a közösség érdeke a kenderáztató fenntartása. ” Mivel a községnek nem volt vízjogi engedélye a víz használatára, a törvény szerint jogtalan használónak bizonyulva, nem folytathatta volna a korábbi gyakorlatot. Ha nem könnyen, de végül sikerült az uradalommal a használat módjában megegyezni, folytatódhatott a kenderáztatás. Községi szeszfőzde 46 felállítása A nagyon jelentős gyümölcs- és szőlőtermelés természetes ipari velejárója volt a községben pálinkafőzőé működtetése, ahol kora ősztől tavaszig főzték a különféle gyümölcs- és törkölypálinkát. Kezdetben az uradalom, majd a jogot bérlő község pályáztatott bérlővel főzetett. Számos alkalommal voltak a községnek a főzővei elszámolási vitái. 1884-ben a községi bíró 7 hl-es használt üstöt akart megvásárolni, de a testületben mindössze egy támogatója akadt, mert túl nagynak és indokolatlanul drágának találták. A következő időszakban a pálinkaházat Bocs István, korábbi bíró bérelte. A testület nem akarta elfogadni az általa leadott időszak elszámolását. Molnár István ellenőr szerint 1886-ban legalább akkora haszonnak kellett lenni, mint 1887-ben, tehát az elszámolást ki kell javítani. 146 Szeszfőzdéi alappénztár 1886 korona 1887 korona 1888 korona 1889 korona 1890 korona 1891 korona Bevétel n.a 581,72 421,81 387,09 338,90 105,92 Kiadás n.a 494,70 456,71 373,36 324,32 92,62 Haszon 13,01 87.02 34,91 13,73 14,58 13.30 146 TMÖL. AI 12043/1920.. Tengőd képviselő-testülete rkkgy 25/1920. sz. határozata. 178
