Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
lalkoztatottak száma 1 fö. Az alkalmazott berendezés présgép, amelyhez a hajtóerőt két ló szolgáltatja. Az olajmalomban előállított termék mennyiségről nincs adatunk. "g A malmok három évtizeddel később is működtek. Éne utal az. hogy 1861-ben az elöljárók jelenlétében Keserű Péter haszonbérlőnek az alsó és felső malomban a község tulajdonát képező hordókat vasabronccsal, bucskásokat. felöntőket, kis- és nagykorongokat, vasdorongot, csákányokat stb. adtak át pontos jegyzék alapján. Három évtizeddel később csak egy malomról esik szó. 1883- ban a képviselő-testület elhatározta a községi malom bérbeadását, de felmerült lebontása és egy új építésének gondolata is. Bocsor Lajos lelkész vezetésével alakított öttagú bizottság kapta feladatul a téma megoldására javaslat készítését. 1889-ben új malmot építettek és erre jelentős kölcsönt vettek fel a Református Egyházmegyétől. 1893- ban 2,5 évre árverésen meghirdették a malom bérlői jogát évi 100 forint bérleti díjért, amelynek negyedét előre biztosítékként be kellett fizetni a községi pénztárba. A malomhoz negyed hold telek és a malom működéséhez szükséges eszközök tartoztak. 1894- ben, amikor a községi molnár meghalt, kiderült, hogy a malom rendszeres használatra alkalmatlan, többnyire nincs v ize, és olyan részes molnár sem akad, aki tovább bérelné. A közel 4000 forintot érő malom az előző évben 50 forint hasznot hajtott, miközben üzemeltetése 100 forintba került, tehát a falunak veszteséget termelt. A malom további sorsára rendkívüli közgyűlést hívtak össze. Mivel rossz helyen történt a malom építése, gyakorlatilag víz hiányában csak ritkán lehetett üzemeltetni, újat építeni nagy áldozat vállalásával, más helyén a falunak, azért nem lenne ,, célirányos," mert a környéken épült gőzmalmok (pl. Szemcséden, amely 7 km-re volt Tengődtől) miatt működtetése csak ráfizetéses lenne. Egyhangúan döntöttek lebontásáról és belső szerkezetének értékesítéséről. Ekkor a település még az 1889-ben az építésre felvett 2450 forint tőke és annak évi 8%-os kamatával volt adósa az egyházmegyének. A tetemes adósságot a vármegyei gyám- * 340 334 TMÖL IV./B/152. Cs. kir. Megyehatóság iratai 4515/1851. 340 TMÖL Tengőd rkkgy 1 894/7. 176
