Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

és nyugati d; Felső Cseteny, sz; Kányái határra d, sz; Közép d: Nyári pu, ka; Tokaji d, ka, sz. K: 1891.

Tengőd demográfiai adatai Lakónépesség alakulása

A lakónépesség legkorábbi említése szerint 1163-ban Tengőd birtokot 22 szolgával adományozzák, ez családjaikkal együtt legalább 100 fő körüli létszámot tételez lel. Ezt követően valószínűsíthető némi további fejlődés, de a jobbágy fal vak átlagos nagyságát, a 20-40 porta közöttit valószínűleg nem haladta meg.

Közvetlenül a török uralom alá kerülés előtti utolsó. I 542-es adóösszeírása szerint Tengődön 25 porta létezett. Ez az állapot nagyjából megmaradt a következő hódoltsági évtizedekben is.

1580-ban Tengőidéin 30, Kis Tengőidéin (ez Ősit jelenti) 20 magyar, református család élt. tehát kb. 250 300 fő létével számolhatunk. Mára 15 éves háborús időszakban a harci események miatt megkezdődik a népesség csökkenése. A XVII. században részben a törökdúlás, de nem kevésbé a végváriak portyázásai, az egykori földesurak illetve utódaik kettős adóztatásra törek\ése egyaránt a népesség további fogyását eredményezte. Tengőd a török kor egészében lakott maradt. Az 1702-ben készült összeírás szerint 16 gazda, (adózó családonként 5-6 fővel számolva) tehát összesen mintegy 80 90 fő élhetett a faluban.

1703-ban (13 gazda) 27 fő (feleséggel + egy 17 év feletti fiú), ugyanekkor a megyei összeírás szerint 65 fő a teljes népesség.

1704-ben 19 gazdát írtak össze, a teljes népesség pedig 76 fő.

A Rákóczi-szabadságharc alatt, kb. I 708 táján egy időre elnéptelenedett a település a pestis és a hadi események miatt.

Az 1714 1715-ös újratelepítés utáni első megbízható népességi adatot az 1720-ban készített összeírás jelenti, amely szerint 11 jobbágy és 6 zsellércsalád él a faluban. Két évvel később már 29 a családok száma. A betelepülést, a szabad földterületek, a földbirtokos fogadókészsége, az uradalom munkaerőigénye egyaránt segíti.

1738-ban 395 reformátust és 79 katolikust, tehát összesen 474 főt regisztráltak. A következő fél évszázadban, az egész Tolna megyéhez hasonlóan, rohamosan gyarapodik a lakosság száma. Ennek eredményeként az első hivatalos országos, II. József alatti népszámláláskor, 1784-ben a tényleges népesség: 1 172 (ffi: 597).