Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
udvarában fekvő ólak, zsúptetejű szénáspajta és apaállatistálló átalakítása, tatarozása milyen formában történjen. A korábbi irodahelyiségből ajtóáthelyezéssel csendőrpihenőt és fogdát, a korábbi tanácsteremből az apaállat-gondozó részére lakást készítenek. Csendőrpihenőből faláthelyezéssel bikaistállót, a korábbi ménistállóból és fáskamrának használt istállóból a kosok számára alakítanak ki férőhelyeket. A téglafallal körülzárt udvarban tehát elhelyezésre kerül az összes apaállat és az apaállat gondozó lakása. A szénapajtában és az épület padlásán az etetéshez szükséges abrakot tárolják.'M' A kerítés azonban hosszú évekig nem épült meg. Ezt bizonyítja egy 1947-es határozat mely szerint az apaállat istálló épületét elzáró kerítés „ közerkölcsi szempontból való megépítése elodázhatatlan. ” Itt arról volt szó, hogy a fedeztetés folyamatát csak a magas téglakerítés takarhatta el a kíváncsiskodók, elsősorban gyerekek elől. A szerző saját tapasztalatából tudja, hogy a felépített téglakerítés sem jelentett kiküszöbölhetetlen akadályt. 1939-ben a képviselő-testület elhatározta, hogy az 1940. évi költségvetés keretében kívánnak gondoskodni az újonnan épült községház és jegyzői lakáshoz szükséges 1X37 pengős elököltség- vetésü kapu és az előtte húzódó árok befedéséről, gyalogjáró készítéséről, valamint a jegyzői lakás melléképületeinek a tatarozásáról és a házi kert bekerítéséről."^ A következő években folyt az építkezésre felvett hitelek törlesztése. A háborús időszakban megindult inflációs folyamat miatt 1944-ben a közgyűlés egyhangú döntéssel kimondta, hogy a községház és jegyzőlakás építésére 1939. május 20-án a Tamási Takarék és Hitelbank Rt.-tői felvett 10 000 pengős kölcsönből a folyó évben fennálló 6000 pengőt 1945-ben egy összegben kifizetik." s A községháza és jegyzőlakás zavartalan használatát csak az akadozó vízellátás nehezítette. Bár az épületbe annak építésekor bevezették a vizet, azonban a vízszolgáltatást egy emberi erővel hajtott szívó-nyomó kúttal biztosították. Naponta a szükséges vízmennyiséget a 10 m magasan fekvő tartályba kellett felnyomni. Rengeteg javítás ellenére a vízvezeték gyakran nem működött. 256 257 * 256 TMÖL Tengőd Kjkv. 64 rkkgy/1938.. 40 rkkgy/1939, 8. rkkgy/1947. 257 TMÖL Tengőd Kjkv. 42. rkkgy/1939. 25s TMÖL Tengőd Kjkv. 13. rkgy 1944. 143
