Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

lálás szerint 1323 lett. Lakott helyként szerepelt az összeírásban: Bati malom. Csipkéstanya, Hékút és Okrád puszta.““9

A 28. XLI. te. 11. paragrafusa értelmében a minden évben kijelölendő földbirtok-rendezési ügyekben eljárásra jogosult 3 tagú bizottságot ebben az évben is megválasztották Gál János, Retki Ferenc és A. Takács János képviselők személyében.“

A tagosítás

Az 1938-ban megkezdődött Tengőd területeinek tagosítása. A földmérők által kitűzött 83 db háromszögelési pont állandósításához 25x25-ös 90 cm hosszú és a községi határ jelzéséhez 100 db 20x20-as 75 cm hosszú, előírás szerinti követ kellett beszereznie. Erre a legkedvezőbb ajánlatot Toskáni Lajos balatonalmádi kőipari telepétől és a 15x15-ös 70 cm hosszúságú mezsgyejelző kövekre Fülöp József balatonalmádi kőfaragó telepétől kapták. A tagosítás alatt kialakított 83 háromszögelési pontot állandósították, a határkövek ára, fuvardíja, kiszállítása, elhelyezése összesen 450 pengőjébe került a településnek.“ '1

A tagosítás folyamatában a közgyűlés döntött a közcélú helyek kijelöléséről:

a) Kutak, itatok kijelölését a birtokosoknak új tagokban való elhelyezése utánra tervezték.

b) Meghatározták a dögteret, azt az Esterházy Hitbizományi birtok szomszédságában kívánva elhelyezni.

c) Kijelölték a levente játszóteret, a lőterct, a faiskola, agyaggödör és a vásártér helyét a falu szélén a Felsőireg felé vezető út mellett.

d) Kenderáztatót a nagytói patak mellett tervezték.

e) Felsorolták a majdan kiosztandó házhelyek alapjául szolgáló ingatlanokat.

f) A dűlők magyaros elnevezését és nevük megállapítását az elöljáróságra bízták. '“ * 230 231 232

2,9 TMÖL Tengőd Kjkv. 25. rkkgy./l938. A két puszta az 1975-ös megyehatár- rendezés eredményeként elkerült Tengődtől és Regszemcséhez csatolták.

230 TMÖL Tengőd Kjkv. 2. rkkgy/1937.

231 TMÖL Tengőd Kjkv. 66 rkkgy/1938.

232 TMÖL Tengőd Kjkv. I 5 rkkgy/1939.

134