Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
tulya gyufát. A fennmaradó mennyiséget tartalékolták a következő szállítmány érkezéséig. 1919. április 13-án döntöttek arról, hogy az 1918 őszén rekvi- rált gabonakészletet a vármegyei direktórium rendelkezésére bocsátják. (A rekvirált készlet mennyiségét nem jelezték.) Mivel a község mindennapi életében jelentkező kiadásaira nem folytak be az adók, ezért a vármegyei tanácstól kérelmeztek 10 ezer korona készpénzt a folyó ügyek lebonyolítására. Komoly vitát váltott ki a képviselők között a segédjegyző alkalmazásának kérdése. Végül azonban szótöbbséggel tudomásul vették Lágler Sándor jegyző előterjesztését, hogy a segédjegyzői állást már 1918 őszén meg kellett volna szervezni, amint azt akkor a vármegyei gyűlés jóváhagyta. Rendelkeztek a segédjegyzői feladat ellátására kirendelt kisegítő Horváth Ágoston javadalmának és lakbérének előre folyósításáról. Azért kellett előre fizetni bérét, mert a mindennapi megélhetési cikkek drágák voltak és senki sem hitelezett neki. A jegyzőkönyv szerint egy liter tej 2 koronába, a gabona mázsája 79 koronába került, a különösen hiánycikknek számító zsír kilójáért, 50-60 koronát is elkértek. Az egyre növekvő drágaság miatt a tanács hozzájárult ahhoz, hogy 1919. január 1-jétől visszamenően felemeljék a községi rendőrök és az éjjeli őrök fizetését (1600 illetve 800 koronára). Ugyanekkor Németh György postaküldönc napidíját 5-ről 8 koronára módosították. Nem sok sikerrel foglalkozott a tanács a községi ellátatlanoknak szükséges zsír előteremtése érdekében az önkéntes felajánlások összeírásával. Mivel az ínséges időben a gazdák a tej egy részét saját célra visszatartották, akadozott a tejellátás is és arról kellett a tanácsnak rendelkezni, hogy az ellátatlanok számára a helyi tejcsarnokban tejet tartsanak vissza. A település mindennapi problémáit növelte a petróleum hiánya, ami miatt nemcsak a lakásokban, de a község hivatalos helyiségeiben sem tudtak világítani. A községnek szüksége volt fuvarosokra, akikkel a szállításokat megoldhatta. Egy tamási út 80 koronába, felsőiregi, nagybá- bonyi és tabi út 30-30 koronába került. Az állandó fuvarozást bérbe adta Márkus Istvánnak és Gőgös Józsefnek, akik 1919 áprilisától egy évre a fenti feltételekkel vállalták. 114
