Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
A járási szolgabíró a lelkésszel egyeztetve 1922-ben azt javasolta, hogy a reformátusok által használt községi temetőből célszerű elkeríteni egy részt az evangélikusok számára, akik különben is a református egyházból léptek ki. A képviselő-testület egyhangúlag elfogadta e javaslatot, ezzel az ügy nyugvópontra került.1"9 1931-ben a református felekezet kérelmét teljesítve az ön- kormányzat engedélyezte, hogy a megtelt temető tőszomszédságában vásárolt új területen folyhasson a temetkezés és engedélyezte a temető keleti mezsgyéjén álló gyepű (orgonabokor-ke- rítés) eltávolítását, de a határjelek meghagyását kikötötte, hogy a községi tulajdont képező terület bármikor megállapítható le170 gyen. 1940-ben a képviselő-testület az egyházközségek kérésére, továbbra is tulajdonjoga fenntartása mellett, további kezelésre és használatra átadta a deli-pusztai dűlőben fekvő 900 négyszögöles községi temetőt a református, a kishegyi dűlőben fekvő 641 négyszögöles, szintén betelt községi temetőt a római katolikus egyháznak.1 1 * 170 171 iw TMÖL Tamási főszolgabíró iratai 5973/1922. és Tengőd kjkv. 1922. jún. 22. Később, 1940-ben (Tengőd Kjkv. 50. rkkgy 1940.) a képviselő-testület az egyházközségek kérésére tulajdonjoga fenntartása mellett további kezelésre és használatra átadta a deli-pusztai dűlőben fekvő 900 négyszögöles községi temetőt a református, a kishegyi dűlőben fekvő 641 négyszögöles, szintén betelt községi temetőt a római katolikus egyháznak. 170 TMÖL Tengőd Kjkv. 7 rkkgy/193 I. 171 TMÖL Tengőd Kjkv. 50. rkkgy/1940. 108
