Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

vármegyei törvényhatósági kisgyülés határozatára Tóth Erzsébet postamesternőnek mégis megállapították a lakbérpótlékot.1'" 1937-ben a kor követelményeihez alkalmazkodva a község a magyar kir. postahivatalnál évi 14 pengő 40 filléres költségért postafiókot nyitott. Erre azért volt szükség, mert így nem kellett megvárni a napi kézbesítést, az érkező postaanyagot a község, érkezését követően, azonnal megkaphatta.161 Az állami anyakönyvezés bevezetése: 1895 Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely közhitelűen ta­núsítja a benne feljegyzett adatokat, illetőleg azok változásait. Az anyakönyvbe csak jogszabályban meghatározott adatok vezethe­tők be, meghatározott formában és eljárás szerint. A születési, a házassági és a halotti anyakönyvbe kizárólagosan az erre feljogo­sított hivatalos személy, azaz az anyakönyvvezető végezhet be­jegyzést. Magyarországon a rendszeres adatnyilvántartás a római katolikus egyház 1563-as tridenti zsinatának döntése alapján kez­dődött el. Ettől kezdve a plébániák születési, házassági és halotti anyakönyvet vezettek. Hasonló anyakönyvek vezetését hamarosan más egyházak lelkészei is megkezdték. 1827-től kezdve az állami­lag elismert egyházaknak két példányban kellett vezetni az anya­könyveket. A másodpél­dányt az illetékes törvény- hatósághoz kellett eljuttatni megőrzésre. A 19. század végére a vallási érdekkü­lönbségekből egyre több súrlódás, sérelem halmo­zódott fel. A Szapáry Gyula gróf vezette kormány úgy dön­tött, hogy a parlament elé terjeszti javaslatát a fele­kezetit felváltó állami anyakönyvezés megteremtéséről. A szükséges törvénytervezetek 60 61 60 TMÖL Tengőd Kjkv. 20 rkkgy/1936. és 37 rkkgy 1937. 61 TMÖL Tengőd Kjkv. 35. rkkgy/1937. 102

Next

/
Thumbnails
Contents