Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Dr. Csordás Jenő: A gyermekek halálozása és annak okai Tolna megyében 1896-1940-ben

száma volt, tehát a város folyamatosan demográfiai negatívumban volt abból kifolyólag, hogy a megyei kórházban meghaltak mind itt kerültek regisztrálásra, természetesen hamis képet nyújtva a város demográfiai állapotáról. Az előző dolgozat gyakorlatával megegyezően ez alkalommal is a jelenlegi megyehatárokat vettük figyelembe, tehát nem szerepelnek azon községek adatai az anyagban (pl. Bedeg, Kánya, Tengőd, Máza stb.) amelyek az évtizedek során megejtett közigazgatási rendezések során más megyéhez kerültek, ugyanakkor feldolgoztuk azoknak a községeknek az adatait, amelyeket Tolna megyéhez csatoltak az évek során (Attala, Bogyiszló, Csikóstőttős, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső). A megye területi beosztása járásokra gyakran és több ízben változott, ezért az adatokat az 1902. évi közigazgatási beosztásnak megfelelően

3 csoportosítottuk és ezt a szerkezetet mindvégig megtartottuk: DOMBÓVÁRI JÁRÁS ATTALA, CSIBRÁK, CSIKÓSTŐTTŐS, DOMBÓVÁR, DÖBRÖKÖZ, GYULAJ, JÁGÓNAK, KAPOSPULA, KAPOSSZEKCSŐ, KOCSOLA, KURD, LÁPAFŐ, MUCSI, NAK, SZAKCS, VÁRONG. Lápafő és Várong adatai Nak, az akkor még Somogy vármegyei Kapospula adatai a szintén somogyi Attala, Csibrák adatai Kurd illetve Mucsi anyakönyvében voltak fellelhetők, Csikóstőttős adatai pedig Kaposszekcső anyakönyvében szerepelnek. Az akkoriban még Baranya vármegyéhez tartozó Jágónak adatai Vásárosdombó anyakönyvében vannak. Későbbi időpontban került Új-Dombóvár anyakönyvi kerülete felállításra. Az innen származó adatokat a dombóvárival egyesítve dolgoztuk fel. DUNAFÖLDVÁRI JÁRÁS BIKÁCS, BÖLCSKE, DUNAFÖLDVÁR, DUNAKÖMLŐD, DUNASZENTGYÖRGY, FADD, GERJEN, GYÖRKÖNY, KAJ3 A Magyar Korona Országainak Helységnévtára, 1902. Magyar (KSH, Bp.), Pesti Könyvnyomda RT. 1903.