Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

„Zenebohóci" fellépésének egyik színtere balatoni nyaralójuk volt, ahol az összegyűlt orvos-baráti társaság zenekarrá alakult. Sokféle „produkciójuk" egyike volt, amikor hangszereikkel kivonultak a vasútállomásra és az érkező utasokat kamarazenével fogadták úgy, hogy egyidejűleg minden zenész más szerző más művét játszotta. A kakofónián jót derültek az utasok.

65 Az általa vezényelt zenekar fellépésekor azt is megtette, hogy szembefordult a közönséggel, csípőjére tette kezét, és komikus, ritmikus mozdulatokkal mókázott velük, miközben így irányította az együttest. Ez is Sztrilich Lajos volt: egy infantilis, vidámsággal gyógyító „előadóművész". Hitélete A Sztrilich család mélyen belegyökeresedett a római katolikus egyház szervezeti életébe, társasági közösségébe és hitvilágába. Őszinte meggyőződésük és társadalmi helyzetük ezt eredményezte. Régi fényképeken reverendás egyházi személyiségekkel láthatók; összetartoztak, összenőttek. Sztrilich Lajos szülei (balról) egyházi személyiségekkel Rabatin Gábor, bonyhádi lakos, volt zománcgyári főmérnök elbeszélése. Sztrilichék 1954-ben vásárolták meg egy balatonbogiári nyaraló 4

/

5 részéből az V

4 részt, mely a ház melléképülete volt. A Dr. Sztrilich Lajosné nevén lévő ingatlanrészt 1962-ben adták el. (Lengyeltóti Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1562/1954., ül. 1932/1962. sz. iratai.)