Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

csomócskák. (A diáknyelv találóan „szemforgató néniknek" nevezte a vizsgáló hölgyeket.) A könnyebb szervezhetőség miatt, a felmérések az iskolában kezdődtek. A trachomas vidékek iskoláinak tantermeiben fertőtlenítővel ellátott mosdótálakat helyeztek el, a falra víztartályt szereltek - többnyire, az erre a célra szervezett iskolai rendezvények bevételeiből. Hidason külön iskolát állítottak fel 1950-ben a 78 trachomas gyermek részére.

43 Felkarolták Győrffy Sándor zalaegerszegi szemész főorvos mosdótál-akcióját, mely azt célozta meg, hogy a trachomas betegek külön mosdótálban tisztálkodjanak. Harcot folytattak a közös törölköző használata ellen is, merthogy sok esetben az édesanya köténysarka szolgálta ezt a funkciót, egyben a fertőzés szétszórását. Az idézett kiszállási forgatókönyv idején, 1959-ben, trachomas fertőzés már alig volt, a „trachoma-háború" a végét járta. A nyilvántartott trachomások száma az évek során így alakult.

44 A Sztrilich Lajos feljegyzésében szereplő gyermeklétszámtól eltérően, Videcz Ferencné: Fejezetek Hidas történetéhez (Kiadó: Hidas Község Önkormányzata, 1999) c. könyvében a 2 tanteremben elkülönített trachomas gyermekek számát 70 főre teszi. Az akkori állapotokról a szerző ezt írja: „Szigorú szemvizsgálaton esett át az egész falu. Ezt a gyűlölt betegséget Sztrilich főorvos gyógyította meg, aki hetente kétszer jött ki Bonyhádról. (...) A kezelés fájdalmas volt, nem csoda, hogy néha 1-2 gyerek megszökött. " Videczné, a betegségről hosszan idéz Bognóczky Géza: Harminckét év a bukovinai székelyek között c. visszaemlékezéséből: „ Veszedelmes betegség volt a trachoma, amitől Andrásfalván sok gyereknek és felnőttnek is vörös volt a szeme. A szemhéjak befelé fordultak, s a szempillák dörzsölték a már gyulladt szemet. Sokan meg is vakultak tőle. A radauci [radóci] orvosok tudtak erről, de semmit nem tettek ellene. Még a tanítókat sem oktatták ki. Sokáig nem tudták, hogy ragályos. Bácskában a gyerekek 1/3 része fertőzött volt. " A Népegészségügy 1950. évi 6. számában; Sztrilich Lajos dr.: Beszámoló a bonyhádi Állami Trachomagondozó Intézet és a vele kapcsolatos védelmi rendszer első három évi munkájáról c. írása. A Népegészségügy 1959. évi 12. számában, Sztrilich Lajos dr.: A bonyhádi trachomagondozó és fektető intézet, és a vele kapcsolatos gondozási körök 15 éves működése c. írása. Sztrilich Lajos: A trachoma elleni küzdelem megyénkben. Kézirat.