Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

1861. március 24-én hozott határozatot. E szerint a zsellérek jövőben csak bizonyos meghatározott legelőbér mellett hajthatták marháikat a legelőre. Ez ellen az egész zsellérlakosság tiltakozott. A rendelet kihirdetésekor szidalmazták a községi bírót, illetve az elöljáróságot, valamint akadályozták őket munkájában. Mikor később megidézték őket az elöljáróságra és kilátásba helyezték megbüntetésüket „ vállatvetve kijelentették: hogy nincs hatalom, mely őket megbüntetni képes legyen ". Miután a két hangadót, Varga Józsefet és Pléh Józsefet 12 botütésre ítélték, újabb erőszakoskodások keletkeztek. Szabó Péter bíró a főbíró segítségét és hangadók megbüntetését kérte. Varga Józsefet végül 8 napi fogházra és 3 napi böjtre ítélték.

159 Máskor a hazátlan zsellérek az ozorai uradalmi réteken próbálták meg erőszakkal legeltetni marháikat, vagy lovaikat. A panaszos, az uradalmi tisztviselő, a főszolgabírónak írott levelében, a zsellérek erőszakos cselekedetére utalva, már a „gyászos emlékű 1849. évi károkat" említette, féltve a tulajdon szentségét és sérthetetlenségét.

160 Az uradalom tisztségviselője tehát mereven szembehelyezkedett a kényszer szülte jogtalansággal. Kevés megértést tanúsított a háttérben álló súlyos gazdasági feszültségek iránt. A fenti magatartás ellenkezőjét tapasztaljuk hasonló esetben Tamásiban. Igaz, közel harminc évvel később, amikor a képviselő-testület nagy részét már birtokos parasztok alkották. Tamásiban a szőlőhegyi lakosok foglaltak el a község tulajdonát képező legelőkből kisebb-nagyobb területeket az 1880-as évek végén. A községi elöljáróság felhívása, melyben felkérték a jogtalan földfoglalókat, hogy adják vissza a kérdéses területeket, a figyelmeztetések és fenyegetések ellenére eredménytelen maradt. Ezért a község egy földmérő mérnököt fogadott fel, hogy a „ megszállt" földrészeket felmérje. A költséges mérésék befejezése után a képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy vissza kell venni a községi tulajdont és ismét felszólította a jogsértőket a terület önkéntes elhagyására, valamint a felmerült költségek megtérítésére, ellenkező esetben pert helyezett ellenük kilátásba. Az erélyesebb TJFI Ili/l 17/1861. TMÖL TJFI 111/198/1861.