Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

Állattartás a 19. században Ebben az időben Tamásiban is egymás mellett, tehát párhuzamosan létezett a külterjes

143 és a belterjes állattartási gyakorlat. Az istállózó állattartás mellett még a század nyolcvanas éveiben is mindennapos volt a rideg legeltetés, melynek során az állatok az év nagy részében a külterületen voltak. Kaszás József gulyásnak még 1883-ban is az elöljáróság az egész évre ad megbízást rideg marhák őrzésére. E döntése alapján a főleg már istállóban takarmányozott állatok is kint maradhattak a legelőn.

144 A legelőkre kihajtott állatok őrzésére minden évben fogadott pásztorokat a községi elöljáróság. Az 1870-es évek közepéig a szolgálati év kezdetét és végét a hagyományok szerinti április 24hez, Szent György napjához kötötték. Később az időtartam a naptári évvel egyezett meg. Az elöljáróság egy vagy két ökörcsordást, tehéncsordást, csikóst és kanászt alkalmazott.

145 Az ökör- és tehéncsordások nevei a század végéig megtalálhatók a községi szerződések jegyzékében, a csikósok és a kanászok fokozatosan elmaradtak a nyilvántartó könyvből. Utoljára kanászról 1875-ből van adatunk, míg csikósról a jegyzék 1890-ig ad hírt. A juhászt nem az elöljáróság, hanem a birkát tartó gazdák kisebb közössége bérelte fel. A pásztoroknak az állatok őrzéséért kezesek által garantált anyagi felelősséget kellett vállalniuk. Segítőket (kiscsordás, bojtár) is kellett fogadniuk. A tehéncsordás munkája 1874-től a községi bikák gondozásával egészült ki. A szerződésben a kötelezettségek mellett meghatározták a pásztorok bérezését is, mely termény- és pénzjuttatásból állt. A terményjuttatás rendszerint minden egyes állat után - egynyolcad pozsonyi mérő búzából és A magyar, valamint a közép-európai külterjes állattenyésztés csak a feudalizmus fokozatos megszűnésével, a gabona-monokultúrával együtt járó háromnyomásos gazdálkodás megszűntével, a tagosítással, a folyók völgyének rendezésével, a mocsarak, lápok vizének levezetésével, a földművelésre alkalmas területek feltörésével, az intenzív (belterjes) földművelés elterjedésével, a szálas és a kapás takarmánynövények termesztésének fellendülésével, a 18. sz. közepétől kezdett erőteljesen csökkenni, de csak a 19. sz. második felében, egyes területeken csak századunk [20. század - A. G.] elején maradt abba. = MNL. TMÖL TNI SZJ 1871. dec. 24-i szerződés. Ökörcsordás = gulyás, tehéncsordás = tehénpásztor.