Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

A táblázatból jól látható, hogy az 1895-ben Majsamiklósvárral együtt szerepeltetett összesítés az állatfajták nagy részénél többszörös mennyiségi emelkedést eredményezett. A növekedés jelentős része az Esterházy-uradalom gazdaságából származott ugyan, melyből azonban minden bizonnyal több esetben Tamási község is kivehette részét. így lehetett ez a szarvasmarha-állomány tekintetében. A század utolsó harmadában ugyanis megnövekedett a szarvasmarhatenyésztés szerepe. Feltételezhető, hogy a fejőstehén-állomány egy részét a tamási gazdák istállóiban tartották. A tenyésztés fejlesztését ösztönözte a központi kormányzat. A gazdasági tárca, érzékelve a gabonatermelés területén mutatkozó világverseny hatását, 1879 után erőfeszítéseket tett a belterjesebb gazdálkodási rendszer meghonosításáért. Ennek egyik elemeként az állattenyésztés fellendítését tűzte ki célul. Támogatta a nyugati tejelő marhák elterjedését, a tej gazdálkodási ismeretek átadását. Kiválasztott községekben a gazdákat segítő tejgazdasági felügyelők alkalmazását szorgalmazta. Tolna megyében Dőrypatlan, Csibrák, Uzd-borjád, Új-dombóvár, Majsa(miklósvár), Szemcse-csehi, Gindlicsalád, Paks (a hozzátartozó Gyapa és Csámpa puszták) kerültek ebbe a körbe.

135 Az ökörállomány közel fele is Tamási községhez tartozhatott. A század első felében számuk 1000 felett volt. Ennek magyarázata, hogy 1848 előtt a jobbágyság a robotot jobbára ökörfogattal teljesítette.

136 A robot megszűnése után a fogatok száma csökkenhetett, azonban a paraszti gazdaságokban ezután is szükség volt rájuk a gabonatermesztés felfutása miatt. Hiszen a század második felében is a gazdák elsősorban ökröket fogtak az eke elé, a lovakat inkább fuvarozásra használták. A szántóföldeken az eke előtt csak akkor jelentek meg nagyobb számban, miután a paraszti gazdaságokban elterjedtek a különféle gyári vasekék.

137 1849 és 1895 között, 1865-ből ismert felmérés szerint Tamásiban az igavonó TMÖL TJFI 912/1888. A kiválasztott községek (a már említett eszmei községek) nagyrészt közép- és nagybirtokok voltak, de ösztönző, példát adó erejük nem tagadható, pl. Tamásinál sem, mely Majsamiklósvárral szinte teljesen összenőtt. KIRÁLY 1968.494. p. DOBÁNY., TAKÁCS., GUNST 1998. 191-192. p., M KL.