Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Aradi Gábor: Adalékok Tamási mezőgazdaságának 19. századi történetéhez

tudottan nemcsak a méz készítéséhez jelentett alapanyagot, hanem a szőlészetben és a borászatban is fontos szerepet játszott. Iránta a fdoxéravész utáni új telepítések idején növekszik meg a kereslet. A szederfák ültetését a Tolna megyei székhelyű Bezerédj Pál, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott szorgalmazta rendületlenül. Tamási község az említett két fafajta számára a település déli részén elterülő községi szőlőket ajánlotta fel. Az átadás két szakaszban történt. Először 1900-ban, a terület egyik felében (600-800 öl), főszolgabírói sürgetésre létesítettek szederfakertet. (Korábban a község a felsőiregi úton levő, a vármegye tulajdonát képező hársfákat akarta elkérni kivágatásra és értékesítésre. Ennek ellentételezéseként felajánlotta, hogy helyükre megfelelő számban szederfákat ültet.) Majd 1901-ben a községi szőlők másik felét, mivel annak fenntartása nagy költséggel járt és a községnek soha nem hozott hasznot, engedték át akácfaültetvénynek.

129 Faültetésre nemcsak gazdasági okok miatt került sor. 1896ban a megye erdészeti albizottsága felhívására a millenniumi ünnepségek alkalmából Tamási is állított emlékfákat. Fasort ültetett a Kép (?) utcában, a községháza és a takarékpénztár felőli oldalán az utca egész hosszában, a már meglévő élő fasorral párhuzamosan. Ebből az alkalomból a település lakói a község földjén is állítottak emlékfát.

130 129 TKI KTJ 1/1896/19. 1900. jan. 6. 1/1901/7. 130 TMÖL TKI KTJ 1/1896/9.