Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Gonda Gábor: A nemzethüséget vizsgáló bizottságok és tevékenységük Tolna vármegye Völgységi járasában

reform végrehajtása és telepítések ügyében két egymással csaknem párhuzamos struktúrájú, hasonló, söt gyakran egymást átfedő feladatkörrel rendelkező, ezért a napi ügymenetben egymással állandó kapcsolatban és konkurenciaharcban lévő szervezet létezett és működött egymás mellett. Természetesen nem két szervezet látszólag mellékesnek tűnő csatározásait kívánjuk mesterségesen felnagyítva bemutatni, jelentőségét túlhangsúlyozni. A lényegi konfliktus valójában a háttérben, a hivatalok mögött álló és azokra befolyással bíró politikai erők között feszült. Mivel az őket felügyelő minisztériumok pártpolitikai háttere eltérő volt, és ezek ráadásul a telepítések során gyakran ellenérdekeltek voltak, a két szerv kapcsolatrendszerébe eleve kódoltak voltak a konfliktusok. A látszólag öncélú presztízsharcok mögött komoly politikai érdekellentétek húzódtak meg. Az NH maga mögött tudhatta az MKP és NPP támogatását, amelyek politikai tőke kovácsolására használták fel a földreformmal összefüggő telepítési akciót, míg az FKgP az FM és kapcsolódó szervein keresztül megpróbált érvényt szerezni a szakmai szempontoknak is,

19 illetve a németség felelősségre vonásának és kitelepítésének kérdését is differenciáltabban ítélte meg.

20 A szervezetek közötti rivalizálás értelmezhető a korszakra jellemző koalíciós küzdelmek egyik hadszínterének is. 9 Az FM és a földbirtokrendező-telepítő szervek nem voltak kizárólagos kisgazda felségterületek, hiszen a hivatali apparátusban (így az OFT élén is) számos parasztpárti politikus foglalt helyet, melyek bár inkább a telepes újgazdákat favorizálták az őslakos németséggel szemben, ugyanakkor fontosnak tartották a szakmai szempontok érvényesülését is. A kérdés regionális vetületéhez lásd: CSERESZNYÉS 1988a 243-249. p. 0 A fenti konfliktus Tolna megyében, illetve a Völgységi járásban is tetten érhető.