Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Gonda Gábor: A nemzethüséget vizsgáló bizottságok és tevékenységük Tolna vármegye Völgységi járasában

Gonda Gábor A NEMZETHUSEGET VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK TOLNA VÁRMEGYE VÖLGYSÉGI JÁRÁSÁBAN 1. Előzmények és jogi keretek 1.1. A telepítésekben érdekelt szervek és tevékenységük 1.1.1. A FM ellenőrzése alatt álló szervek Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 15-én kelt 600/1945. M. E. számú rendelete (földreformrendelet) a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves (sic!) nép földhözjuttatásáról 4. §-a kimondta, hogy „teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbundtagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait".

2 A rendelet tehát nem hagyott kétséget a tekintetben, hogy a németség vagyonelkobzással történő megbüntetése annak a második világháború alatt A földrajzi értelemben vett Völgység a Baranya megyei Ormánsághoz, a Zala megyei Göcsejhez hasonló történeti tájegység Tolna megye déli részén. Természetföldrajzi tekintetben a Völgység a Tolna-Baranyai-dombságnak a része, pontos földrajzi határainak megvonása ugyanakkor problematikus. (Ezzel kapcsolatban lásd: SZOTS 2007 9-12. o.) A közigazgatási értelemben vett Völgység Tolna (vár)megyének egy változó kiterjedésű járását jelentette 1725-től egészen 1977-ig. Központja a városias jellegű nagyközség, a tárgyalt korszakra már erősen polgárosodott, ipari-kereskedelmi centrum Bonyhád volt, amelynek vonzáskörzete az északkelet-baranyai falvakra (Hidas, Mecseknádasd, Ofalu, Obánya, stb.) is kiterjedt. A Völgység a múlt század derekára nem pusztán agrárjellegű térség volt. A már említett ipari-kereskedelmi központ Bonyhád mellett ide tartoztak az észak-mecseki bányavidék ipari-bányász falvai is. (lásd: SZOTS 2007 4. o.). 1945-ben a Völgységi járást 28 település alkotta, lakosságának 75%-át a németség tette ki (lásd: TÓTH 1993 59. p.) 2 MK, 1945/10. 1. p.