Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

A harmadik katonai felmérés (1872-84) térképén (35. ábra) már felismerhető a Nyéki-Holt-Duna jellegzetes alakja és a hozzá kapcsolódó Címer-fok, valamint a már megépített védvonalak és az elvégzett dunai átmetszések. További folyószabályozási kőmüvek épültek 1905-1910 között, 1910-ben mederelzáró kőgátat helyeztek a Vén-Duna medrébe. A gemenci területet kettévágó Bátaszék-Baja közötti vasúti-közúti töltés négy hullámtéri hídja, valamint a főmeder felett ívelő híd (ma Türr István híd) jelentősen leszűkítette a nagyvízi medret, ezzel változó mértékű visszaduzzasztást okozott.

199 A kőmüvek továbbépítésére került sor 19401942 között, majd a később jelentkező nagy árvizek hatására és a hajóutak biztosítása érdekében a töltések magasítása, átépítése és partvédelmi művek kialakítása történt 1967 és 1980 körül.

200 A Nyéki-Holt-Duna nyugati partjától távolabb ekkor épült meg a fővédvonal egy új szakasza, a meglévő alacsonyabb régi gát ezután nyári gátként funkcionált tovább.

201 A folyószabályozás megkezdése után kialakuló medreket láthatjuk a 36. ábrán. A folyószabályozások során a Duna Paks alatti kanyarulatainak többségét átvágták, így a Baja alatti és feletti szakasz is csaknem egyenessé vált. A kiépített mederszabályozó és védművek ezután már akadályozták a medervándorlást. A szabályozott folyóra napjainkban a medermélyülés a jellemző, a medervándorlás folyamata nagymértékben lelassult, de teljesen nem szűnt meg ezen a szakaszon. A Nyéki-Holt-Duna és a Bátai-HoltDuna között található területen az 1900-as évektől kezdődően a folyókanyarulat északra húzódása és zátonyképződési folyamat nyilvánul meg. A Kádár-sziget keletkezését a hátráló erózió jelenségével magyarázzák.

202 9 Sziebert (2003). 0 Sziebert (2003). 1 Mátrai (2006). 2 Nebojszki (2003),