Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

1834-ben elkészült a dunai töltéseknek és a Sárköz rendezésének új terve (34. ábra). 1845-1852 között átvágták a bogyiszlói kanyart. 1858-ban a korábban vízjárta területek kiszáradásából kifolyólag, megkezdhették az ármentesített területek felszántását. 1854-55-ben a Sióval egyesített Sárvizet bevezették a Taplósi Holt-Dunába. A költségek fedezésére újabb társulat alakult, Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulat néven, melyhez a kalocsai érsekségi uradalom nem csatlakozott. így a Duna jobb partján széles sávban Bátáig lenyúló területeik az ártéren maradtak, napjainkban a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységét alkotják. 34. ábra: A Tolna megyei Duna-szakasz és a Sárköz szabályozásának 1834. évi terve.

192 A nép a nagy költségek miatt a társulat ellen fordult. 1873-ban a bátai zsilip bedőlt, Bátaszék és Alsónyék határában az addigra már ármentessé vált területek újra víz alá kerültek. A hiányos tervek és a rossz kivitelezés miatt 1875-77 között többszöri töltésszakadások következtek be, az ár betört a mentett területekre, a Magyar Királyi Vízrajzi Intézet (1934) térképe a tanulmány szerzőjének kiemeléseivel.