Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

Mátyás, két évtizedes munkája után 1735-1742 között öt kötetben megjelentetett

168 Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica c. országleírásában: „ Tolna vármegye a Duna partján fekvő Tolna városról van elnevezve, s három régi apátság fekszik itt falvaitól körülvéve. Ami a megye fekvését illeti, eléggé hosszú ... azon a részen, amely észak felé terjed, elhajlik és kelet felé tekint, végig a Duna határolja...".

169 A vármegyeleírásaihoz Mikoviny Sámuel készített térképeket (29. ábra). Az első katonai felmérés (1782 - 85) térképén (29. ábra) láthatjuk a Báta környékén a XVIII. század végén meglévő kisebb jelentőségű utak hálózatát is. A Duna fontos hadi útvonal volt ekkor, egyben a Tolna, Pest és Bács vármegyék közötti megyehatárt is jelentette. A jobb part dombvonulatán húzódó főúthoz a bátai átkelőhely („ Batter Überfahr ") biztosította a Pest és Bács megyei kapcsolatot (30. ábra). A Duna főmedrén kívül csak a fontosabb mellékfolyókat (pl. „Sartóviz flus" vagyis Sárvíz, „Kis Donau" vagyis Kis-Duna) és településeket (Baja, Szeremle, Batta, „Battaer Szalaz" vagyis Bátai szállások, „Nyekee Szalaz" vagyis Nyéki szállások) találjuk meg. Ez az első térképi ábrázolás, mely Szeremlét a jelenlegi helyén tűnteti fel. A főmeder és a Kis-Duna által határolt mocsaras terület, ahol a Nyéki-Holt-Duna is található, valószínűleg elhanyagolható hadászati jelentősége miatt nem került részletesebb felmérésre. A Nyéki-Holt-Duna medre vármegye határvonalként először az 1802-ben készült térképen

170 jelenik meg (31. ábra) és napjainkig így is szerepel. Az I. katonai felmérés (1782-85) térképrészlete alapján a tanulmány szerzője által készített térképvázlat. Szathmáry (1991). Juhász (1979). Görög-Kerekes (1802).