Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

lerakott hordalékból zátonyokat épített, a homorú oldalát pedig lassan elrabolta, a túlfejlődött kanyarulatok a nagyobb árvizek alkalmával átszakadtak. A folyószabályozások előtti Duna medervándorlásának egy lehetséges értelmezése látható a 25. ábrán. A XVIII. században készült térképeken a még nyomokban meglevő holtmedrek és fokok alapján lettek elhelyezve Marsigli tájolásában és távolságaiban is torzult térképén látható kanyarulatok. Az egyértelmű tájolás érdekében a jelenlegi helyén feltüntetett települések közül a XVII-XVIII. században Porboly nem létezett, Szeremlének pedig több faluhelye volt (számokkal jelölve a 25. ábrán). Baja városa hol közelebb, hol távolabb helyezkedett el a főmedertől, annak vándorlása miatt. A Nyéki-Holt-Duna a Marsigli-féle felmérés idején (1696) még a főmeder része volt: a szeremlei 2. és 3. faluhely közötti kanyarulat a zátony szigettel. Az ezt követő mintegy 30 év alatt hasonlóan a Bajánál és Szeremlénél található kanyarulatokhoz ez is lefűződött és átszakadt. 25. ábra: A Duna medervándorlása a Baja-Báta szakaszon a XVII-XVIII. században.

156 (A számok Szeremle régi faluhelyeit jelölik) Az ábra készítéséhez felhasznált régi térképek: Marsigli (1726), Mikoviny (1735), Karpe (1764), I. katonai felmérés (1785).