Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

szonvételek a Duna vízjárása által jelentősen befolyásolt tevékenységek voltak mindaddig, míg a vízhozam-ingadozások tervszerű kihasználására meg nem épült a középkor ártéri gazdálkodására jellemző fokrendszer.

141 A középkorban az ország legkiválóbb halastavai a Duna mentén voltak, melyek tulajdonképpen a folyóval fokok segítségével összekötött holtmedrek sorából álltak.

142 A bátai apátság az általános szolgáltatásokon kívül a halászatból is részt követelt Báta lakóitól, akik a Holt-Dunán fogott halak felét, a nyílt vízen fogott halból pedig az első fogást szolgáltatták be.

143 „A fok olyan alacsonyabb, hosszabb-rövidebb, szűkebb vagy szélesebb völgyszerű mélyedés, csatorna, melyen időszakosan, áradás idején a nagyobb élővizekből, a Dunából, Sárvízből, Hátából a holtágakba, tavakba, mélyedésekbe és az ártérre beomlik a 141 Andrásfalvy (1973). 142 Andrásfalvy (1974). 143 Szakály (1969). 144 Mikoviny ( 1735) térképéről a tanulmány szerzője által készített vázlat. Batta 0 21. ábra: A Sárköz a XVIII. század közepén. !44