Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

Leperd, Kövesd, Lajvér, Porboly, érdekkörébe került északon több régebbi község is (pl. Nyék és Pilis)." 2 A szekszárdi apátsággal kö­zös határszakaszról maradt fenn a 3. képen látható határkő. A XV. század utolsó negyedében az apátság elvesztette önállóságát és átmenetileg a bátai bencés apátság részbirtoka lett, a települést Bátaszéknek nevezték el. A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd Bátaszéken egy földerődítményt emeltetett, melyet a törökök 1529­ben elfoglaltak. A török időkbeli palánkvárat és a hozzá tartozó települést Cselebi 113 és Ottendorf 14 leírásából ismerjük." 5 A török hódoltság alatt készült összeírásokban Bátaszék mindig csak Nyékkel együtt szerepel, valószínű hogy a magyar lakosság a törökök elől ide és az ártéri erdőségekbe menekült." 6 A törökök kiűzése után a palánkvár eltűnt, mivel a bécsi kormány a magyarországi várak nagy részét, köztük a palánkokat is leromboltatta." 7 A település sorsa ezután ismét összefonódott Bátáéval, Bátaszék mezővárosa lett a Bátától Decsig nyúló nagy uradalom középpontja. Az új, külföldi tulajdonosok a Sárköz peremvidékén található elnéptelenedett falvakba német családokat telepítettek, így Bátaszék is elnémetese­dett." 8 A várostól a Dunáig terjedő nagy ártéri erdőség birtoklásáért a XVII-XVIII. században a kákonyiakkal és a kalocsai érsekséggel többször összeütközésbe kerül a bátaszéki uradalom." 9 A Bátaszék melletti Nyékről (ma Alsónyék) az Egyed-féle összeírásban 120 azt olvashatjuk, hogy 1528 a falu településének éve. Helytállóbbnak tartják azonban azt, amit az 1788-ban meg­kezdett községi jegyzőkönyvben a falutörténetről olvashatunk: 121 „Ami a nyékiek eredetét illeti, igen valószínű, hogy kezdetben pásztorok voltak ...de hogy mikor változtatták át szállásaikat az állatőrzők házzá, nem tudjuk... A XVIII. század elején a rácok 112 Hermann (1955). 113 Karácson (1904). 114 Hermann (1943). 115 Hermann (1955). 116 Andrásfalvy (1974). 117 Hermann (1955). 118 Endrédi (2001). 119 Andrásfalvy (1974). 120 Cserna-Kaczián(1986). 121 Andrásfalvy (1974).

Next

/
Thumbnails
Contents