Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

Báta is, a Duna ekkor talán Bátmonostor közelében folyhatott. így érthető, hogy a bátai apátság kapta a területet. Az ezután eltelt több száz év alatt a főmeder elhelyezkedése a faluhoz képest megváltozott a kanyarfejlődésekből és lefűződésekből kifolyólag. Az 1520-as évek után készült térképi ábrázolások

97 már a főmeder bal partján tüntetik fel. A török dúlás elől a település lakói a Duna mocsaraiba menekültek

98 és új faluhelyeket alapítottak (20. ábra: B,C,D) kalocsai érsekségi területen. Ezek akár egyszerre is létezhettek egymással és az eredeti faluval,

99 mely megmaradt bátai apátsági birtoknak, de a medervándorlás miatt egyre kisebb területre szorult. A Rákóczi-szabadságharc idején a Nyéki-Holt-Duna partján volt a szeremleiek faluhelye

100 (20. ábra: D), talán ez lehetett Szeremlén vára, melyet a fent idézett 1669-es oklevél említ. Szintén a szeremleiek alapíthatták az 1650-es években a Bajához közel fekvő Pandúr települést is (20. ábra: C), mely azonban a Duna medervándorlása miatt az 1800-as évek végére eltűnt.

101 A Duna jobb partján lévő faluhelyet (20. ábra: B) láthatjuk az 17301770 között készült térképeken,

102 lakói itt élték át a XVIII. században a nagy határperek időszakát, amikor minden földesúr vissza akarta szerezni a régi birtokait.

103 Végül Szeremle lakossága 1773-ban kapott letelepedési engedélyt a mai helyére,

104 akkori kalocsai érsekségi területre (20.ábra: E), így az ezután készült térképeken már itt jelölik. A Sárvíz régi torkolata alatt, a Dunát újra elérő dombperemhez szorulva található a Sárköz legdélibb és legnagyobb múltú települése: Báta. Szent László 1093-ban alapított bencés apátságot a dombtetőn, melynek temploma a középkorban híres búcsújáró hely volt. A dombok lábánál az ártéren elhelyezkedő Báta (20. vö. Lázár (1515). 8 Vörös (1992). 9 vö. 1627 birtokösszeírás. 0 Vörös (1992). 1 vö. I. katonai felmérés (1782-85): „Alt Pandúr" , Görög-Kerekes (1802) térképén már nem szerepel. 2 vö. térképvázlat (1731), Mikoviny (1735), térképvázlat (1770), Kronevetter (1770). 3 Vörös (1992). 4 Vörös (1992).