Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

érsekség, Bodrogmonostor és Bátmonostor rendelkezett nagyobb egyházi földbirtokkal.

75 A gyorsan változó meder, a mederáthelyeződések magyarázzák azt, hogy a birtokhatárok nem követték minden korban az aktuális folyópartot, hanem gyakran átnyúlnak azon. így voltak jelentős birtokai (pl. Rezét, Cserta, Koppány, Pörbölyi-erdő) a Sárközben a kalocsai érsekségnek is, melyek széles sávban lenyúltak egészen Bátáig. Az Árpád-kori sárközi társadalom nagyészt származási hovatartozás szerint bomlott foglalkozási rétegekre: a magyarok földmüveléssel, a besenyők pásztorkodással, halászattal, vadászattal foglalkoztak az avar-szlávok pedig kereskedtek és iparokat űztek. A török világ alatt azonban a származási hovatartozás teljesen eltűnt és a Sárközben élők a magyarság külön jegyekkel bíró sajátságos népcsoportjává olvadtak össze.

76 18. ábra: A Tolnai-Sárköz elhelyezkedése és települései.

77 (Szürke színnel jelölve az etnikai Sárköz települései.) Andrásfalvy (1974). Kunszabó (1986). Endrédi (2001) alapján a tanulmány szerzőjének kiegészítéseivel.