Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

ligeterdők (fuzligetek és feketenyárligetek), majd a keményfa (tölgy-kőris-szil) ligeterdők következtek.

12 2. ábra: A növénytársulások elrendeződése a Duna ártéren.

1 1 : löszpusztagyep, 2: löszfaltársulás, 3: bokorfüzes, 4: a folyómeder társulásai, 5: füz-nyár liget, 6: elnyárasodott tölgy-kőris-szil liget,7: zsombékos rét. A Duna azonban nem folyt mindig ebben a völgyben. A Kárpát-medencében a fokozatosan feltöltődő Pannon-tenger helyét elfoglaló ősfolyó a Drávai Os-Duna mintegy 6 millió évvel ezelőtt szakadt két ágra: az Os-Drávára és az Ős-Dunára. A Nagyalföld az idők folyamán fokozatosan lesüllyedt, ezért a Duna a Székesfehérvár-Szeged csapásvonalat követve délkeleti irányba tartott és a lesüllyedt medencét hordalékkal lassan feltöltötte. A dunántúli hegységek kiemelkedésekor a Duna a Győr-Visegrád vonal felé tolódott el, majd a visegrádi áttörés után innen déli irányba fordult. Mintegy 5 millió évvel ezelőtt kiemelkedett a Duna-Tisza közti hátság is, így a Duna folyásiránya véglegesen felvette jelenlegi pozícióját.

14 Az Alsó-Duna-völgyben a Duna a középszakasz jellegzetességeit viseli. Ennek jellemzői a jelentős folyókanyarulatok, melyek túlfejlődésük során lefüződhetnek, majd holtágakká és legmélyebb pontjaikon belső tavakká alakulhatnak (3. ábra). A középszakasz 12 Mátyás (1996). 13 Simon (1967) alapján. 14 Mike (1991).