Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Fuksz Márta: A Petrits család

Petrits István (1. sz. m., V. generáció) idővel felhagyott vele, és többet nem járt el a környékbeli búcsúkra, kivéve Szekszárdot és Sióagárdot. A család összegyűjtött anyagában megmaradt pár viaszoffer (4. sz. m., 13. kép), de öntőformájuk már nincsen.

147 A viaszból származó fő bevétel mégiscsak a gyertyaöntés volt. A gyertyakészítés nem volt önálló foglalkozás, általában egy másik mesterséghez kapcsolódott, így ritkán jött létre önálló céh. Faggyúból a mészárosok, a szappanfőzők, vagy a pásztorok öntöttek gyertyát, és természetesen a házilag előállított „ világ " sem volt elhanyagolható a céhes keretek mellett. A Petrits család ringen történő öntéssel és cúghúzással is készített, illetve készít gyertyát a mai napig. A (4. sz. m. 12. kép) 12. képen Petrits István (1. sz. m., IV. generáció) látható, amint gyertyát önt ringen, a következő kép (4. sz. m., 15. kép) pedig a család egyik ringje, amit ma is használnak. Az öntés lényege, hogy egy álló farúdra vízszintesen felerősített fakerék oldalába egyenlő távolságra szögeket vertek be, általában 32-t (ez maga a ring), és ezekre akasztották fel a függőlegesen lelógó gyertyabeleket. A felmelegített viaszt végigöntötték a gyertyabélen, és egy edényben felfogták a lecsöpögő részt. Mire az öntő végigért a 32 szálon, az első gyertya már meg is száradt, és újra lehetett kezdeni. Mivel a gyertya alsó része vastagabb lesz a lefolyó és megszilárduló viasz miatt, ezért az öntés felénél megfordították a gyertyákat, és újra elkezdték a müveletet. Száradás után a levett gyertyákat a megfelelő hosszúságúra vágták, vastagságát pedig már az öntés alatt szabályozni tudták.

148 A készítés másik módja a cúghúzás, amit csak a mézeskalácsosok alkalmaztak.

149 A Petrits család ezt a technikát is ismerte és használja napjainkban is. A (4. sz. m. 14. kép) 14. képen a család egyik gyertyahúzó szerkezete látható. A húzáshoz minimum két 147 A viaszofferek a Stoll család tulajdonát képezik. Petrits József kiállításához kapta őket kölcsön Stoll Lászlótól. Sajnos öntőformája már Stoll Lászlónak sem maradt meg. 148 Selmeczi-Kovács, 1991. 225-226. p. és Petrits József közlései. Természetesen a Stoll, a Verling és a Lajtai család szintén alkalmazta a technikát ugyanilyen típusú gyertyák gyártásához saját körzetükben. (Stoll László, Verling József és Lajtai Katalin beszámolója.) 149 Uo. A cúghúzás technikáját szintén ismerte és ugyanúgy alkalmazta a Petrits családon kívül a másik három család is.