Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Fuksz Márta: A Petrits család

magánkölcsön volt, amit jelentősebb tőkével rendelkező mesterek adhattak egymásnak. Ezt tanúsítják Tolna vármegye központi törvényszékének peres iratai is, amelyek a kölcsönök peres úton történő behajtására vonatkoznak.

65 Az iparosok esetében az összeg 100-200 Ft körül mozog, ami alacsony hitelképességüket bizonyítja. A kölcsönre adott kamatok értéke is változó volt. Általában a törvényes 6% helyett 10-20 %-ot is kérhettek. Hasonló „tranzakciót" figyelhetünk meg a Petrits család esetében is. Az iratok rögzítik Pretzlmayer Gottfried pékmester 200 forintos váltókeresetét sógora, Petrits József ellen 1855-ből, amelyre bíróilag 9 Ft 49 krajcár kamatot számolnak fel, amit az „alperesnek 3 nap alatt teljesítenie kell a végrehajtás terhe mellett. "

66 Valószínűleg az összeg kifizetésre került, mert az ügy többet nem szerepelt a peres anyagok között. Megjegyzendő, hogy Petrits József ellen peres eljárás hiteltartozás miatt többet nem indult, legalábbis a fennmaradt anyagok erről tanúskodnak.

67 Ami azt jelenti, hogy ha a család kölcsönre is szorult, mindig rendelkeztek annyi tartalékkal, hogy az összeget kiegyenlítsék. A tolnai telekkönyvek felhasználásával visszakereshető a család lakóhelye és birtoka. Petritsék 1851-ben a 193. számú házban laktak, melyhez első osztályú kert is tartozott. A házhely 133, a kert pedig 112 négyszögöl volt.

68 Ha az 1829-es úriszéki ítéletet vesszük alapul,

69 akkor a 245 négyszögöl belső telek majdnem 1/4-ed teleknek felelt meg ebben az időben. A 19. század közepén a lakóházakat általában nád fedte és 2-3 szobásak voltak, a Petrits családé 2 lakrészből állt.

70 A lakás berendezéséről pontosabb képet kapunk az asszony kelengyéjének tételes felsorolásakor, amely még egy válás esetén is vitathatatlanul az asszony tulajdonát képezte. A lajstrom nem írt a tárgyak értékéről, és nem tért ki az asszony ruházatára sem, ami lehetett esetleg egy drágábbnak számító, polgáriasabb német női viselet, amely csak a 19. század véTMÖL IV/B/259/b TMÖL VIII/1855/26. TMÖL IV/B/259/b. TMÖL VI/104. Tolna. 1851. A telek 1 hold beltelekböi, azaz 1200 négyszögölből áll. Glósz, 1992. 256. p. TMÖL VI/104.