Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

A gyógyító munka megindult: trachomagondozó állomások létesültek, a szerb ápolónők (sesztricák) mellé Budapesten képzett trachoma-kezelőnők kerültek. Időközben, Sztrilich, 1944. május 15-től a szegedi 5. sz. hon­véd helyőrségi kórházban 3 hetes katonai alapkiképzésben része­sült. 24 Obecsén veszik magukhoz Tóth Andrást - fogadott család­tagként -, amolyan mindenes háziszolgának. Otthonukban sertése­ket hizlalnak, tyúkokat nevelnek. A jövő, Obecsén, jó kilátásokkal kecsegtet. Amikor 1944. október elején meglátogatják a Zentán élő rokonságot, még nem sejtik a küszöbönálló összeomlást. A végzetesre fordult háború harci cselekményei elérik Bácskát is. A front közeledtével, a várható harcoktól féltve, a hadműveleti terü­let civil lakosságát evakuálják. Sztrilichéknek is menekülniük kellett. Később, már élete alkonya táján így elevenítette fel akkori megpróbáltatásaikat: „A hadműveleti terület hirtelen kiürítése mi­att, pillanatok alatt kellett elhagyni, mindenünket hátrahagyva szolgálati helyünket Obecsét, és katonai mentőgépkocsival, mint mány hosszú időn át őrzi majd azt a munkát, amit sokszor erőmön túl is al­kalmam volt a Párt, a kormány és a helyi szervek segítségével és támogatá­sával kifejteni. (...) Külön kötelességemnek tartom kiemelni és hálásan meg­köszönni Dr. Boros Béla szemészprofesszor úrnak és munkatársainak azt az erkölcsi, anyagi, szakmai és társadalmi segítséget, amivel a szakmai érdek­lődésükön felül, megkülönböztetett baráti támogatással, minden időben, jó és nehéz napjaimban mellettem voltak, erősítve támogattak és vezérelve ösztö­nöztek. " Sztrilich Lajos büszke volt családja hivatásos katonáira, így: az 1848-as hon­véd főhadnagyra; Sztrilich Gyulára, édesapja testvérére; Imrére, a Ludovika Akadémiát végzett vezérőrnagyra, s anyai ágú katonatisztjeire. Őt magát nem vonzotta az egyenruhás szolgálat. Bár 1940-ben a szerencsi főszolgabí­rót kérte, hogy „tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezésemet elfogadni szíveskedjék", de ajánlkozását hazafias érzületnek tudom be inkább, mintsem militáns buzgalmának. Nem volt katonai alkat, kiképzése paródia volt, nem komoly gyakorlatozás. Katonai igazolványából minden kiolvasható a fegy­veres testülethez való személyes viszonyáról: Fegyverneme: hadtáp és igaz­gatási szolgálat. Rendfokozata: honvéd. Katonai szakképzettsége: e.ü. szak­képzettség. Beosztási képzettsége: egészségügyi honvéd. Első tényleges ka­tonai szolgálatra behíva: 1944, Szeged, V. honvéd e.ü. kórház. Szolgálatá­nak rövid leírása: 1944. V. 15 - VI. 5-ig általános kiképzés.

Next

/
Thumbnails
Contents